Vita veszélyezteti a NATO jövőjét

A NATO nagyköveti tanácsának rendkívüli ülésére került sor tegnap Brüsszelben. Az összejövetelt az amerikaiak kezdeményezték, mert aggodalommal tekintenek az Európai Unió katonai ambícióira.

2003. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet a múlt héten elfogadhatatlannak nevezte azt a felvetést, hogy az EU önálló katonai parancsnokságot hozzon létre, amely szerinte aláásná a szövetség jövőjét. Az erre vonatkozó terveket Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg még áprilisban (éppen az euroatlanti viszony elmérgesedését hozó iraki háború idején) hozta nyilvánosságra, ám nemcsak Washington részéről érték kritikák, hanem más tagállamok és leendő tagországok vezetése részéről is. A múlt heti brüsszeli uniós csúcson sem született megegyezés: az „öt nagy” közül Olaszország és Spanyolország lényegében elzárkózott, míg Nagy-Britannia – az amerikaiak legnagyobb meglepetésére – látszólag nem tudott döntést hozni. A legnagyobb csatlakozó, Lengyelország képviseletében Leszek Miller kormányfő egyértelműen elhatárolódott.
A tegnapi összejövetelt megelőzően mindkét fél „tüzérségi előkészítéshez” folyamodott a médián keresztül. Még a NATO hagyományosan amerikai tábornok által betöltött főparancsnoki tisztjének jelenlegi birtokosa, James L. Jones tábornok is megszólalt a Wall Street Journal hasábjain, noha katonák nyilvánosan nem avatkozhatnak politikai kérdésekbe. Szerinte „veszedelmes hatással” lehet a NATO reformjára egy külön EU-parancsnokló szerv létrehozása.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyelőre kétséges kimenetelű európai ambícióknak éppenséggel a katonai képességek hiánya emel korlátot. Félő, hogy az uniós parancsnokság létrehozása olyan gyakorlatot honosítana meg, amely az erők és funkciók megkettőzéséhez vezetne, noha manapság éppen a hatékony és korszerű erőkből mutatkozik óriási hiány. A szövetségesek erőfeszítései most az újonnan létrehozott NATO reagáló erők feltöltésére irányulnak, aligha tudnak egy másik szervezet igényeinek is megfelelni – jegyzik meg.
A vita éppen akkor bontakozik ki, amikor mind a NATO, mind pedig az EU védelmi struktúrája kihívások előtt áll. A NATO fokozatosan egyre nagyobb részt vállal az afganisztáni békefenntartásból. Legutóbbi lépésként a tevékenységi területet kiterjesztették a főváros, Kabul határain kívülre. A szövetség eközben elvállalta a középső iraki megszállási övezet lengyel parancsnokság alatt álló csapatainak logisztikai támogatását is, de nem kizárt, hogy a közeljövőben még ennél is konkrétabb szerepet vállal. Míg a NATO újabb feladatai globális elkötelezettséget tükröznek, egyelőre nem világos, hogy az Európai Unió csak Európán belül vállalná a beavatkozást, elsősorban a Balkánon, vagy látótere kiterjedne az európai országok egykori gyarmati területeire is, így Afrikára és Délkelet-Ázsiára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.