A fővárosból a Mezőföldre igyekvő autós a 6-os főúton araszol. Egyes szakaszokon olyan az aszfalt, mint a szegény vándorlegény toldozott-foldozott tarisznyája. Ráadásul minden igyekezet ellenére mély vájatok és kátyúk tarkítják az utat. A bordázott felületen nyikorognak a gumik, majd az elhasználtságában hullámos szakasz ejti álomba az utasokat. Másfél éve, 2002 februárjában ebben a térségben tartott erőltetett kampánymenetet Medgyessy Péter akkor még szocialista miniszterelnök-jelölt. Móron zoknivásárlós piaci séta, Adonyban varrodalátogatás, Dunaújvárosban szegfűosztogatás, Sárbogárdon utcai beszélgetés volt a programja a négyhetes országjáró kampányturnéja egyik napján. A piros dzsekis werberi kampánystáb legnagyobb ellenfelének akkor az idő bizonyult. Lakott területen nyolcvan-kilencvennel, országúton pedig százhúsz-százharminccal poroltak kátyúkat és más közlekedési akadályokat kerülgető autóik, ám a legtöbb helyen a polgárok kérdéseinek megválaszolására így sem jutott idő.
Medgyessy Péter akkor többek között ezt mondta: „Köszönöm, hogy megtisztelnek azzal, hogy itt vannak, s meghallgatják, hogy mit gondolok én, mit szeretnék, és mit csinálnék. Nagy a csábítás egy ilyen kampányban, amelynek a stílusa alpári, hogy az ember ne erről beszéljen, mi azonban elhatároztuk, hogy nem vesszük föl a kesztyűt. Mi inkább a jövőről beszélünk, a programunkról, s arról, hogy milyen országban szeretnénk élni. A rendszerváltozásnak akkor van értelme, ha az emberek jobban élnek. Mi éppen ezért arra vállalkozunk, hogy befejezzük a rendszerváltozást” – vázolta küldetését.
Ekkoriban szórólapokon és helyi sajtótermékekben hirdették vállalásaikat, azaz a „a jövőt” a szocialista képviselőjelöltek. Egyikőjük a Bogárd és Vidéke című lapban személyes garanciát vállalt arra, hogy 2003-ra kedvező parlamenti döntés szülessen a térség szennyvízberuházásainak támogatásáról, illetve arról, hogy a 2003-as költségvetés forrásokat adjon a térség felzárkóztatására. Az „MSZP – Velünk az ország!” feliratú politikai hirdetésben az is olvasható, hogy Szabados Tamás képviselőjelölt a vállalásaihoz bírja Medgyessy Péter és több leendő miniszter támogatását. Érdekes módon ugyanez a sajtótermék – már csak az autóutas álomnál maradva – Álmodni szép jövőről… címmel közölt interjút. A választásokat követően Ecsődi László, az egyik megyei választókerületből a parlamentbe kerülő szocialista képviselő így vall a megyei napilapban: „Kormánypártiként az ember jobban bele tud szólni a törvényalkotásba, hogy a megye az eddiginél súlyozottabban szerepeljen a támogatásoknál. Nekünk, megyei képviselőknek végig kellene gondolnunk, hogy bizonyos, nem politikai ügyekben összefogással többre mennénk.”
2002 őszén, az önkormányzati választások során sokat nyomott a latba az a tény, hogy az országgyűlési választásokat követően a szocialisták és a szabad demokraták alakítottak kormányt. A Fejér megyei önkormányzat közgyűlésébe tizenhét képviselőt juttatott be a polgári oldal s tizennyolcat a kormányzó erők. Három képviselői helyet szerzett meg a Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület (PFME) s kettőt a Fejér Megyei Települések Egyesülete, így nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi önkormányzati szövetség bizonyul a mérleg nyelvének. A PFME és az MSZP együttműködési megállapodást kötött, amelynek eredményeként Szabó Gábort, az MSZP megyei elnökét választották meg a közgyűlés elnökének. A 2002. október 30-án aláírt szerződésben a szocialisták megígérték, hogy többek között elősegítik „a vidéki esélyegyenlőség megteremtését, kiemelten Fejér megye déli részének felzárkóztatását”. Ígérték, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelnek a megye déli térségeinek felzárkóztatását segítő kálózi program megvalósítására, s vállalták, hogy „az MSZP Fejér megyei parlamenti képviselői országos pályázatok esetén kiemelten támogatják a megye déli térségének felzárkóztatását segítő pályázatokat, nagy hangsúlyt fektetve az évek óta megoldásra váró szennyvízberuházások soron kívüli megvalósítására”.
A Fejér megye déli területének (sárbogárdi, enyingi, sárvízi) kistérségi társulásai által elkészített kálózi program a halmozottan hátrányos helyzetű területek gondjain kívánt kormányzati segédlettel enyhíteni. Ebben a dokumentumban a huszonhét település hatvanhétezer lakosa nevében a térség vezetői a kormány második száznapos programjához kapcsolódóan pozitív diszkriminációt kértek az infrastrukturális hiányok felszámolásában, a munkahelyteremtésben és a humánerőforrások fejlesztésében. A megfogalmazott projektek az állami tulajdonban lévő ingatlanok gazdaságfejlesztési célból önkormányzati tulajdonba adását kérik (börgöndi repülőtér egy része, sárbogárdi honvédségi terület, lajoskomáromi földek). Az infrastrukturális fejlesztések (több térség kéri például a szennyvízelvezetés megoldását, öt kilométernyi út megépítésével megoldódna például Nagylók–Sárszentágota, Felsőkörtvélyes falvak zsáktelepülési helyzete), oktatási intézményi felújítások szükségességét írják elő, továbbá kérik a térségben lévő kastélyok hasznosítását kulturális és turisztikai célokra a dégi Festetics-kastély és a Soponyán található Zichy-kastély esetében.
Fejér megye 1996 óta 24 milliárd forintnyi címzett és céltámogatásban részesült. Ebből az összegből 22 milliárd a megye északi részét gazdagította, a hátrányos helyzetű déli térségbe pedig csak kétmilliárd forintnyi támogatás jutott. A megye csatornázottsága hatvanszázalékos: az M7-es autópályától északra kilencven-, a déli térségben viszont csak másfél százalékos ez az arány. A munkanélküliségi ráta a 7,2-es megyei átlagnak helyenként több mint a két és félszerese. Az MSZP és az SZDSZ hatalomra kerülése előtt meghirdette a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, Medgyessy Péter és a szocialista képviselőjelöltek pedig a választási plakátok szerint személyes garanciát is vállaltak rá. De nemhogy semmiféle fejlesztés nem történt, még a gyárbezárások miatti kompenzációt sem kapták meg az érintett települések – vélik a polgármesterek. Mivel az ígéretekből mondhatni semmi nem valósult meg, tavaly ősszel „a politikai színvonal javulása érdekében” az MSZP országos szervezetében és a kormányban is személyi változásokat sürgetve lemondott megyei pártelnöki posztjáról Szabó Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. Akkori sajtónyilatkozata szerint „a párton belül a megye országgyűlési képviselői nem támogatták eléggé az ő törekvéseit”. A Fejér Megyei Hírlap értesülése szerint a csatornázás támogatásában a szocialista országgyűlési képviselők zöme mást képviselt, mint az elnök. Nem azt a kistérséget javasolták a kormányzatnak, amelyet az elnök első helyre sorolt. Más elképzelések is hasonló módon hiúsultak meg.
Az idén október elején az enyingi, a sárbogárdi és a kálózi kistérségek vezetői levélben fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, Lamperth Mónika belügyminiszterhez, Lévai Katalin esélyegyenlőségi, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterekhez, Nagy Sándorhoz, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős államtitkárához, továbbá Fejér megye szocialista országgyűlési képviselőihez, valamint a megyei közgyűlés elnökéhez, de válaszra senki nem méltatta őket. „A három kistérség a kormány második száznapos programjához kapcsolódóan érdemi előrelépést remélt az elmúlt időszakban, adott ügyekben pozitív diszkriminációt, valamint a konkrét fejlesztési elképzelések támogatását, ez idáig eredménytelenül” – olvasható a dokumentumban.
Miután a polgármesterek választ nem kaptak levelükre, éhségsztrájkot kilátásba helyezve a sajtóhoz fordultak.
Ezt követően felgyorsultak az események, a Fejér megyei kistérségek vezetői meghívást kaptak a Belügyminisztériumba, ahol egy helyettes államtitkár és öt főosztályvezető hallgatta meg a problémáikat. Időközben Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési politikai államtitkára is levélben ígérte meg, hogy segítséget nyújtanak az egyre súlyosabb gondok megoldásában az önkormányzatoknak. „Nem kívánjuk magukra hagyni Önöket, lehetőségeinkhez mérten központi szinten is részt veszünk problémáik megoldásában” – olvasni az egyesek szerint semmitmondó levélben. Hasonlóan segítséget ígért írásban Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke is. Kijelenti ugyan, hogy a sajtóból ismert, éhségsztrájkot kilátásba helyező tiltakozási módszerekkel nem tud azonosulni, hiszen erkölcsi értékrendje szerint egy orvos vagy egy polgármester nem sztrájkolhat. Mint írja, pontosan ismeri a mai kormány első és második száznapos döntéseit és törekvéseit. Számos elem van közöttük, amely a felzárkózást szolgálja, igaz viszont, hogy a megye déli térségeinek az nem hozott javulást.
A közgyűlés elnöke megírta: segít egy novemberi gazdasági, illetve környezetvédelmi minisztériumi találkozó előkészítésében, és lehetőséget nyújt egy eszmecserére több miniszterelnöki hivatali államtitkárral.
„Egy út első lépése”, „a kinyújtott kéz”– így fogalmaztak az utóbbi napok történéseiről a tegnapi sárbogárdi találkozón az éhségsztrájkukat elhalasztó polgármesterek. Egyesek szerint a szocialistákkal kapcsolatban álló településvezetők nyomasztó telefonokat kaptak…
Verzengróber Imre kálózi és Kossa Lajos abai polgármester (utóbbi a Polgármesterek Fejér Megyei Egyesületének az elnöke is) a tanácskozást követően lapunknak elmondta: bár halasztottak, a demonstrációról azért sem mondanak le, mert a mezőföldi, a sárvízi és a sárbogárdi kistérség, valamint a megye északi területe között „folyamatosan mélyül a szakadék”, s a felszámolására nem kapnak központi támogatást. Az éhségsztrájkkal a címzett és céltámogatások igazságos elosztására akarják felhívni a figyelmet. Arra a kérdésre nehezen válaszolnak, hogy mi lehet az a konkrét megállapodás, amely eltántorítja őket a demonstrációtól, hiszen a „nagyra értékelem az elképzelésüket”, a „személyesen garantálom” és „ígérem” – kijelentésekkel már tele van a padlás. A két polgármester közölte, folyamatban vannak olyan pályázatok, amelyekről napokon belül dönteni lehet. Hangsúlyozták: nem ultimátumot szabnak, hanem a megoldást keresik, de elegük van már a meg nem valósult ígéretekből.
A kálózi polgármestert az értekezlet alatt 38-an hívták, legalábbis 38 nem fogadott hívást mutatott a készüléke. Forr a levegő, csörögnek a telefonok. Jelentik más polgármesterek a távoli megyékből: az önkormányzatok megkurtítása miatt is szimpatizálnak, s hajlandók sztrájkolni is.
Egy benzinkútnál Ladát tankoló férfit kérdezek a területfejlesztésről. Miközben fémforintokban kiszámolja a benzin árát, azt mondja, fene nagy sötétség van itt. Mezőfalván a Sport büfében 110 forint egy feles. Unott férfiak bámulnak ki az utcára a rácsok közül. A falon hirdetmény: Hawaii gitár eladó prima állapotban, 3500 forintért.
Na persze, hawaii gitár, hawaii nyár!
Álmodni lehet szépet. A Mezőföldről Budapestre vezető, kátyúktól ringató 6-os úton is.
origo.hu
Egész héten kitart a borongós, hűvös idő
