Ellehetetlenülnek a gazdasági kamarák

Támogatták a kormánypártok az Országgyűlésben a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását a múlt héten, míg az ellenzék csak jelentős módosításokkal tudná azt elfogadni. Egy biztos: kevés állami forint jut a szervezet működésére, s egyes vélemények szerint a csepegtetett támogatás, valamint az, hogy évente újra és újra meg kell állapodni a keretösszegről, növeli a gazdasági kamarák kormányzati kiszolgáltatottságát. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több elemét kifogásolta a kamarai törvény módosításának.

Ismeretes, hogy a közelmúltban tette szóvá az MKIK elnöke, Parragh László, hogy bár sok elemét jónak tartják, több ponton nem értenek egyet a kamarai törvény módosításával. Indokoltnak vélnék, hogy ne csak a kamarai tagok etikai vétsége esetén élhessenek szankcióval, s hozhassák nyilvánosságra a szabályszegők nevét, hanem valamennyi vállalkozó esetében. Másfelől azt szeretnék, ha a költségvetésben külön szerepelne a kamarai közfeladatok ellátásához szükséges forrás. A törvényjavaslat szerint ugyanis minden évben meg kellene állapodniuk a szakminisztériummal, a kormánnyal. Az MKIK 800 millió forintot szeretne megnövekedett feladatainak ellátásához, szemben a költségvetésben tervezett 90 millióval. (Ezt az összeget módosító indítvánnyal 200 millióra szándékoznak emelni.)
A kormánypártok támogatták a múlt héten az Országgyűlésben a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását, az ellenzéki pártok azonban csak jelentős módosításokkal tudnák azt elfogadni. A szocialista Józsa István szerint a módosítás biztosítja a bővülő feladatok finanszírozását, amikor rögzíti a költségvetési támogatáshoz való hozzájutás módját. A javaslat fő elemének nevezte az etikai szabályok bővítését a tisztességtelen piaci magatartással és a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban, de az MSZP szigorúbb szankcionálást látna szívesen. Szalay Gábor (SZDSZ) emlékeztetett rá, hogy az előző kormány által hozott törvény eredményeként a kamarák tagsága 95 százalékkal, bevételeik pedig 80 százalékkal csökkentek. A képviselő szerint a bővülő közfeladatokat a kamarák csak akkor láthatják el, ha azt az államnál költséghatékonyabban teszik. Sümeghy Csaba (Fidesz) úgy látja, a javaslat „gyönyörűen megfogalmazott eszméket” tartalmaz, de a szükséges költségvetési fedezetet és a hatásköröket nem adja meg. Hozzátette: a 45 ezer tagú gazdasági kamara költségvetési támogatása alacsony a nyolcezer tagot számláló mezőgazdasági kamara 750 milliójához képest. Sümeghy szerint a tervezett 90 millió arra irányul, hogy ellehetetlenítse a kamarát. Úgy véli, fontos lett volna szabályozni az uniós csatlakozással kapcsolatos feladatokat is, ám ez elmaradt. Herényi Károly (MDF) rámutatott: amíg a kormány nem ismeri el a gazdasági kamarák jelentőségét, s nem ruházza fel őket az ehhez szükséges jogokkal és forrásokkal, addig csak részszabályozást alkalmaz.