Farkasok órája. Kontra Ferenc legújabb regényének címe bevett irodalmi toposz: a híres svéd író-rendező, Ingmar Bergmann is írt regényt ilyen címmel, akárcsak verset a fiatalon elhunyt kiváló költő, Baka István. A szókapcsolat azonban nem csupán közkézen forgó költői kép – pszichológiai tanulmányok is születtek arról a jelenségről, hogy a hajnal előtti órában történik a legtöbb gyilkosság és erőszakos cselekmény, s az ember is ilyentájt ébred a leggyakrabban rémálomból.
Ha elérkezik a farkasok órája, az ember csak rosszul képes dönteni. Pontosabban nincs is esélye arra, hogy döntsön – ilyenkor a farkasok órája az úr. Ez a vezérmotívuma Kontra Ferenc regényének, amely valóságos tárháza a gonosztetteknek. Nem feltétlenül a gonoszságnak, hiszen – mint tudjuk – olykor nem az ember, hanem a farkasok órája cselekszik. A drávaszögi gyermekkortól Jugoszlávia NATO-bombázásáig ível Kontra félreismerhetetlenül önéletrajzi ihletésű regénye. A szerző kíméletlen önboncolással írta meg életének epizódjait – a gyermekkor családon belüli gyűlölködésétől addig, amikor holtan találja a kutyáját, mert valaki az eb leölésével kívánt a főhősön bosszút állni a NATO végezte pusztításért. Ám a szerző önmagát sem kíméli – arról is olvashatunk a regényben, amikor az őt ért megaláztatásokat megtorlandó végez a család macskájával, s a tetemet apja ágyába csempészi. Mindeközben a rémesetek sorozatán végigvonul az identitástudat kérdése. A főhős sehol sem érzi magát otthon igazán: szülőhazájában – kisebbségi léte miatt – éppúgy idegen, mint anyaországában vagy az ausztráliai rokonoknál. Kontra Ferenc regénye kivételes mű a jelenkori magyar irodalomban. A szerző önmagával szemben támasztott, szinte hajnóczys szigoráról tanúskodik a regény, s ez egyedülálló élményt kínál a kortárs magyar próza fecsegéséhez szokott olvasónak.
(Kontra Ferenc: Farkasok órája. Magyar Könyvklub, 2003. 1900 Ft.)
origo.hu
„Lepkefing” – Gulyás Gergely reagált Magyar Péter hangfelvételére
