Régóta ismert, hogy agyunk előállít úgynevezett endocannabinoidokat, olyan molekulákat, amelyek hatása elvileg megegyezik a marihuána, más néven cannabis hatásával. A Freund Tamás agykutató által vezetett munkacsoport lokalizálta az idegsejtek érzékelőreceptorát, amely felismeri a cannabinoidokat és közvetíti hatásukat. Vannak az agykéregben olyan idegsejtek, amelyek működése révén precízen összehangolódik a többi idegsejt működése, és lehetővé válik a közöttük lévő kapcsolat megerősödése, ami a tanulás és memória alapja. Ezeken a sejteken ülnek a cannabinoid-receptorok, és ha cannabinoid kötődik hozzájuk, akkor csökken a teljesítményük, nem tudják elvégezni az összehangolást. Ennek azonban, a belső kiválasztású anyag esetében, meghatározott élettani funkciója van.
A belső anyag mindig csak abból a néhány sejtből szabadul fel, amelyik épp valamilyen specifikus jelet közvetít. Az endocannabinoid ily módon képes beállítani a helyes jel-zaj arányt; amelyik idegsejt éppen információt továbbít, ezáltal jobban kiemelkedik a háttérben zajongó idegsejtek közül. Ez összefügg a tanulás és az emlékezés képességével. A külső szer viszont megakadályozza az idegsejtek szinkronizációját, és beavatkozik a jel-zaj arány beállításába. Így gátolja a tanulást, és rontja a memóriát – ez a probléma minden cannabisfogyasztónál fellép.
– A belsőleg felszabadult endocannabinoidot csak egy-két – de mindig más – kiválasztott sejt tudja felszabadítani, míg a külső bevitel a teljes agyat elárasztja, így sokszoros lesz a mennyiség, és nem szelektív a hatás. A marihuána kórosan avatkozik be az agyi folyamatokba, felborítja a belső egyensúlyt – állítja a professzor. – A tartós fogyasztás tartós károsodást okoz, s hogy hol a határ, ahonnan nincs visszaút, egyelőre nem tudható.
A cannabinoid-receptorokkal rendelkező idegsejthálózatnak még egy feladata van: beállít egyfajta figyelmet, fókuszáltságot. Ha ez alól a cannabis felszabadít, az része annak az eufóriaérzetnek, amelyet a drog okoz. Ezzel viszont egy normális fiziológiás folyamatba avatkozunk be. Az illető idegsejthálózatnak ugyanis épp az a dolga, hogy a normális koncentráltságot szinten tartsa.
Ha e sejtpopuláció működését cannabisszal csökkentik, az inga kileng az eufória irányába, ám a droghatás elmúltával átlendül a másik irányba, és masszív szorongás következik. Ez kikerülhetetlen fiziológiás mechanizmus. A túlingerelt sejt ugyanis egyre kevesebb receptort enged a felszínére, és hiába lenne jelen egy normális szintű, belsőleg termelt anyag, az nem talál elegendő receptort magának. Ennek következménye a szorongás, ami része a pszichikai és fizikai függés kialakulásának. Az ember természetesen oldani akarja a szorongását, és keresi a következő alkalmat, hogy az ingát visszalendítse. Sok esetben ez újabb cannabisadaggal váltható ki legkönnyebben.
A normális, mindennapi élet kisebb-nagyobb sikerei során egy dopamin nevű anyag szabadul fel az agy bizonyos területein (a kielégültségérzés központjában), ezért érzünk örömet. Cannabinoidokkal is el lehet érni a dopaminürülést, ám ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy ezt ilyen egyszerű módon érje el, elveszti a motiváltságát, céltalanná válik. Ez a kiüresedés megfigyelhető a rendszeresen füvezők körében. Ha kémiai úton, rendszeresen jutunk ehhez az élményhez, akkor a dopamin érzékelésküszöbe megemelkedik, és már az emelt küszöböt kellene átugrani valami természetes úton szerzett élménnyel, ami egyre nehezebbé válik. Tudományos viták folynak a kapudrogelméletről, amely szerint a marihuána a kemény drogok fogyasztásához vezethet. A legalizátorok úgy vélik, ez túlhaladott álláspont, a fű inkább alternatívát jelent a kemény drogokhoz képest. A kutatás során kiderült, hogy a belső cannabinoid-rendszer részt vesz a heroin, a kokain és az alkohol iránti függőség közvetítésében, a kemény drogok utáni csillapíthatatlan vágy kialakulásában. Kimutatták például, hogy egereket igen könnyen alkoholistává lehet tenni. Ha egy hétig alkoholos vizet adnak nekik, majd választhat az alkoholos és a tiszta víz között, az alkoholosat fogja választani. Ha ugyanezt megteszik egy olyan egérrel, amelyből előzőleg genetikailag kiiktatták a cannabinoid-receptort, az állatban nem alakul ki az alkoholpreferencia. Ha ezt a receptort sikerülne kémiai úton blokkolni, az elősegítené, hogy valaki kiszabaduljon a kemény drogok és az alkohol iránti függőségből. Ez az eredmény új utat nyithat a probléma hatékony gyógyszeres kezelésében.
A keménydrog-függőség negyven– hatvan százalékban visszavezethető genetikai okokra. A legmeghatározóbb genetikai hajlamosító tényező ismét a belső cannabinoid-rendszerrel kapcsolatos, méghozzá a belső cannabinoidok lebontását végző enzimmel. Ha olyan gént örököl valaki, amelyben ez az enzim nem működik elég hatékonyan, jelentősen megnő annak a rizikója, hogy az illető kábítószerfüggő lesz. Ha azonban valaki nem örököl ilyen géneket, de füves cigarettákkal rendszeresen felborítja belső cannabinioid-rendszere egyensúlyát, ezzel hasonló szituációt teremt, mintha örökölte volna ezt a gént. Ilyen értelemben a keménydrog-függést készíti elő a cannabisfogyasztás.
Részben Freund Tamás laboratóriumának saját eredményei igazolják, hogy az agyfejlődés embrionális szakaszában is kulcsfontosságú a belső cannabinoidok szerepe. Ezek az anyagok tartják az idegsejtek aktivitását azon az optimális szinten, amely a megfelelő komplexitású és tároló-feldolgozó kapacitású idegsejthálózatok kialakulását lehetővé teszi. Az endocannabinoid hatás csökkentése epilepsziás aktivitást, növelése pedig gyérebb sejt közötti kapcsolatrendszer kialakulását eredményezi. Tehát ha a terhes anya cannabist fogyaszt, jelentősen károsíthatja magzatának agyfejlődését.
A professzor szerint sehol sem szabadna ilyen veszélyes drogot legalizálni, különösen nem Magyarországon. Úgy véli, a magyar érzelemgazdag nemzet, ami pozitív módon például a nagyfokú kreativitásban, negatív módon viszont az alkoholizmus gyakoriságában, szomorú öngyilkossági, válási statisztikákban nyilvánul meg. Meg kell tanulnunk a negatív oldalt kontrollálni. Ha ebben az országban legalizálnák a marihuánát, pillanatok alatt elsők lennénk ezen a téren is, ez pedig magával vonná a kemény drogok és az alkoholizmus további terjedését.
origo.hu
Különleges dolgot hagyott a magyarokra Ferenc pápa Budapesten
