Ismeretes, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a vendéglátóhelyek működésére vonatkozó szabályok tovább szigorodnak. A HACCP-rendszer kötelező érvényű bevezetését Magyarországon többször meghosszabbították, arra való hivatkozással, hogy nagyon költséges. A vendéglátóiparban, idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások is tudják, hogy 2004 után már „nincs menekvés”.
A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén. A rendszert a hatvanas években az amerikai űrkutatási program részeként fejlesztette ki a Pillsbury vállalat az űrkutatási hivatallal (NASA) és a hadsereg Natick laboratóriumával közösen. Céljuk az volt, hogy az űrhajósokat szennyezésmentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazáson, amit a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra.
A konzervipari termékeknél már 1973-tól bevezették, de az általános élelmiszer-ipari alkalmazás a nyolcvanas évek közepén kezdett terjedni. A FAO/WHO Codex Alimentarius bizottság HACCP-irányelveit 1993-ban adták ki, s ezt tekintik a HACCP-módszertan nemzetközi alapdokumentációjának.
A rendszer alkalmazása az uniós tagországokban 1995 decembere óta kötelező. A magyar élelmiszertörvény végrehajtási utasítása tartalmazza az első kötelező előírást. Az élelmiszergyártók részére, a vendéglátásban és a közétkeztetésben jövő évtől kötelező e rendszer alkalmazása.
A rendeletek megszületésének okai a hétköznapokban keresendők. Világszerte egyre több élelmiszer eredetű megbetegedést észlelnek. A globalizálódó élelmiszer-kereskedelem révén egy-egy veszélyforrás váratlanul tűnik fel és okoz nem várt megbetegedéseket. A fogyasztók mind több figyelmet szentelnek ezeknek az eseteknek, és egyre inkább követelik, hogy csak olyan élelmiszerek kerüljenek forgalomba, illetve olyan ételeket szolgáljanak fel, amelyek biztonságosak. Ennek elérésére a HACCP-rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák valamennyi, az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával és a vendéglátással kapcsolatos tevékenység során.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: a tőkeszegény magyar vállalkozások közül sokan nem tudnak majd megfelelni a követelményeknek. A jövőben a HACCP-rendszer alapján kellene végezniük működésüket, ám ennek kialakítása tetemes költségekkel jár. Az ügyvezető elnök rámutatott: az európai unióban a jogszabályokat csak jövő időben értelmezik, így lehetséges, hogy százéves tradicionális vendéglátóhelyekre és kiskereskedelmi boltokra az új szabályok nem vonatkoznak, például a hely mérete vagy a korabeli bútorok miatt nem lehetséges a magasabb szintű technikai felszereltség elhelyezése.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
