Az összetett részvényértékesítésben az ÁPV Rt. legalább 9,84 millió, míg a Mol 4,26 millió darab saját részvényét ajánlja fel a piacon. A vagyonkezelő a másodpiaci stabilizáció biztosítására 1,968 millió részvényt ajánl fel túljegyzési opcióként, és további 2,952 millió tartalék részvényt értékesíthet, ha a papírok iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozik. A felajánlott részvénymennyiség a Mol alaptőkéjének 13 százaléka, de ez akár 17,6 százalékra is emelkedhet. Belföldi nyilvános értékesítésre 4,428 millió törzsszelvény kerülhet.
A részvényigénylés november 27-én indul, és december 5-ig tart. Belföldi magánszemélyek és vállalkozások a maximumár befizetésével legfeljebb 1500 részvényt vásárolhatnak. Magyar állampolgárok halasztott fizetéssel is hozzájuthatnak maximum 200 részvényhez, darabonként 2500 forintért. A végleges értékesítési árat az igénylés lezárása után állapítják meg.
Az ÁPV Rt. sem a most kezdődő kibocsátásnál, sem a következőnél nem ad el stratégiai befektetőnek Mol-részvényt – jelentette ki Kamarás Miklós. Az ÁPV Rt. vezérigazgatója kifejtette: a Mol a jelenlegi tulajdonosi struktúrával és vezetéssel jó eredményeket ért el, ezért csupán intézményi befektetők jelentkezését várják.
Nem zárható ki valamilyen megállapodás a lengyel PKN és a Mol között, de a tárgyalások nem a nyilvánosság előtt zajlanak – jelentette ki Hernádi Zsolt, a nemzeti olajtársaság elnök-vezérigazgatója tegnap. Utalt rá: a két vállalat között 2001 óta tart a kapcsolat, amikor a Mol exkluzív jogot nyert a PKN privatizációjában való tárgyalásokra. Lapértesülések szerint a két cég közötti fúzióról szóló szándéknyilatkozatot a Közép-európai Kezdeményezés miniszterelnöki csúcstalálkozóján, ma írják alá Varsóban.

Veszélyes pók jelent meg Magyarországon