Ismét lesújtott a terror

Huszonhárom ember életét vesztette, 300 pedig megsebesült, miután szombat reggel Isztambulban gépkocsiba rejtett pokolgép robbant két zsinagóga mellett. Izrael törökországi nagykövete szerint a halálos áldozatok többsége törökországi zsidó. A detonációk a szombati ima idején következtek be, az egyik a Beyoglu negyedben álló Nevé-Salom zsinagóga közelében, a másik a tőle öt kilométerre fekvő Sisli városrészben, a Bét-Izrael zsinagóga előtt. A Nevé-Salom zsinagóga belső homlokzata leomlott, a robbantások helyszíne háborús övezetre emlékeztet.

2003. 11. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első helyszíni vizsgálatok szerint mind a két robbantást öngyilkos merénylők követték el, ám Abdulkadir Aksu török belügyminiszter felvetette, vizsgálják annak lehetőségét, hogy esetleg időzített bomba lépett működésbe, vagy távirányítással robbantották fel a pokolgépeket. Tegnap három embert elő is állítottak.
Rendőrségi források szerint biztonsági kamerák felvételein látható, hogy a Nevé-Salom zsinagóga előtt leparkolt egy piros Fiat gépkocsi: a vezető elsétált a helyszínről, a jármű pedig felrobbant. A merényletek elkövetését egy militáns török csoport, a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) vállalta, a török média azonban kételkedik abban, hogy a korábbi pokolgépes merényleteivel ismertté váló szervezet képes lenne ilyen arányú támadások elkövetésére.
*
A robbantások után nyilatkozó török belügyminiszter nem zárta ki, hogy a merényletekhez köze lehet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak, Abdullah Gül török külügyminiszter pedig kijelentette, hogy „nemzetközi szálai” vannak a merényleteknek. Gül mindazonáltal leszögezte: Ankara továbbra is szilárd eltökéltséggel folytatja harcát a terrorizmus ellen.
A zsinagógák elleni robbantást mindeközben az az 1985-ben alakult, s a szigorú iszlám törvénykezésen, a sarián alapuló államberendezkedésért küzdő Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA–C) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vállalta, melynek számlájára több korábbi bűncselekményt is írnak.
Szilvan Salom izraeli külügyminiszter mindeközben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy szálljon szembe a „gonosz erőivel”, mert a világ egyetlen országa sem védett a terrorizmussal szemben.
Romano Prodi, az Európai Bizottság vezetője a milánói zsinagógába ment, hogy az egész Európai Unió nevében részvétét fejezze ki a zsidó közösségnek. Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Jacques Chirac francia elnök, a német és görög kormány szintén elítélték a merényleteket, s az antiszemitizmus, a terrorizmus elleni harc fokozására szólítottak fel. II. János Pál pápa a béke érdekében és a terrorizmus ellen hívott fel a török nemzethez és az érintett személyekhez intézett részvétnyilvánításában. Adam Ereli washingtoni külügyi szóvivő közölte: Colin Powell amerikai külügyminiszter legmélyebb együttérzését fejezte ki az áldozatoknak, hozzátartozóiknak és a török népnek. A gyilkos merényleteket Kofi Annan ENSZ-főtitkár és az Arab Liga is nyilatkozatban ítélte el.

Tűzvész egy párizsi zsidó iskolában
Porig égett egy zsidó általános iskola szombat hajnalban egy párizsi elővárosban. A renoválási munkálatok miatt senki nem tartózkodott az épületben, személyi sérülés nem történt, a tűzvész jellege azonban szándékos elkövetésre utal. Nicolas Sarkozy belügyminiszter látogatást tett a teljesen kiégett épületnél, s a helyi zsidó közösség tagjainak jelenlétében kijelentette, hogy felkutatják és példásan megbüntetik a bűncselekmény elkövetőit. Hangoztatta, hogy nem lehet szemet hunyni a cselekmény rasszista, antiszemita indíttatása felett. (MTI)
A szombati merényletek egyik helyszínéül szolgáló Nevé-Salom zsinagóga Törökország egyik legjelentősebb zsidó imaháza. Az 1951-ben modern építészeti stílusban emelt épület a többmilliós nagyvárosban élő 27 ezres zsidó közösség szellemi központja, amely számos rendezvénynek is otthont ad. A zsinagóga előcsarnokában egy állóóra emlékeztet a törökországi zsidóság elleni mostanáig legsúlyosabb merényletre. 1986. szeptember 6-án több fegyveres férfi hatolt be, lőfegyverekből tüzet nyitva és kézigránátokkal megölt 22 embert a szombati istentiszteletre összesereglett hívők közül. A károk zömét helyreállították, több golyónyomot azonban érintetlenül hagytak a falakon, hogy örökre emlékeztessenek a merényletre.
A törökországi zsidó közösség egyébként alig játszik szerepet a politikában, a legbefolyásosabb üzletemberek némelyike azonban közülük kerül ki. Törökország kiemelt kapcsolatokat ápol Izraellel, amelyről leginkább a két ország között 1996-ban aláírt katonai együttműködési megállapodás tanúskodik.
A merényletet követően Izrael világszerte szigorítja képviseleteinek és érdekeltségeinek védelmét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.