Jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználása: az agrár- és vidékfejlesztésre idén rendelkezésre álló 9,8 milliárd forintos lehívható SAPARD-pénzből eddig mindössze 387 millió forint került felhasználásra. Hazánkat erre vonatkozóan a november elején közzétett brüszszeli országjelentés is elmarasztalta, amikor a vidékfejlesztési EU-támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen szerkezeti változtatás elmaradására hívta fel a figyelmet. Uniós tisztviselők a mai állapotok alapján kétségesnek tartják, hogy a tagság első évében Magyarország megfelelően hozzájuthat a közösségi agrárpénzekhez. – A 2000-ben eldöntött keret felhasználhatóságának idejét az EU minden tagjelölt esetében egy évvel meghosszabbította, így ezek a források idén is igénybe vehetők lettek volna.
Kritikus helyzet
– A helyzet jövőre kritikussá válik, és nem leszünk képesek a nagy uniós pénzek fogadására – nyilatkozta lapunknak Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere. Boros hangsúlyozta, hogy a pályázók uniós felkészítése nélkülözhetetlen, hiszen az érintett vállalkozások többsége nem tudja, pontosan milyen feltételekkel vág neki a csatlakozásnak. A támogatás alacsony kihasználtságára a múlt évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése is kitér. Szanyi Tibor, az FVM államtitkára szerint azonban az uniós csatlakozásban nem a támogatási pénz a lényeges, hanem a lehetőségek, amelyeket a közösség piaca nyújt a mezőgazdaság számára.
Jelentős időveszteség
Időveszteséget okozott a SAPARD Hivatalnál történt teljes szakembergárda lecserélése is, majd a hivatal átszervezése és beolvasztása az újonnan létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba (MVH). Az intézet kifizető ügynökségként történő akkreditálása szintén elhúzódott. Információink szerint a hivatalnál jelenleg nincs felelős poszton olyan, aki tapasztalatokat szerezhetett volna az uniós agrártámogatások előgyakorlatának szánt SAPARD program menedzselésében. A pénzek kihasználatlanságát okozta az is, hogy csak idén augusztusban törölték a pályázati feltételek közül a gazdaságilag életképes üzem meghatározását, amely a jelentkezők nagy részét eleve pályázóképtelenné tette.
A vállalkozások nehezményezik, hogy az ígéretek ellenére továbbra is lassú és körülményes a támogatásokra benyújtott jelentkezések elbírálása. Sokan nincsenek tisztában a pályázható beruházásokkal: a támogatás nem vehető igénybe meglévő ingatlanok, telkek, valamint használt vagy felújított gépek vásárlására. A pályázók kifogásolják, hogy a támogatási döntés meghozatalának két hónapos határideje sok esetben csúszik, majd az ezt követő szerződés aláírását is hosszú hónapok előzik meg. A SAPARD-program részeként megvalósuló beruházást ezután a vállalkozás finanszírozza, a támogatás folyósítására további minimum három hónapot kell várni.
Beismert késés
Elismeri a késedelmekre vonatkozó panaszokat Pásztor Zsuzsanna, a pénzeket utaló MVH megbízott igazgatója, ám ígéri, a jelenlegi bürokratikus ügymenetet gyorsabbá és hatékonyabbá teszik. – Tanulóév volt számunkra az elmúlt időszak, ám a pályázók is felkészületlenek – jelentette ki az igazgatónő.
Szakértők szerint a felhasznált támogatások aránya jelenleg a húsiparban a legrosszabb. Remény Ervin, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy az uniós átalakításokat leginkább igénylő húsipari cégek nagy része még pályázni sem tudott, mivel az átlagosan másfél százalékos nyereségességük nem tette lehetővé az előírt saját tőke kitermelését. Menczel Lászlóné, a húsiparosok szövetségének titkára elmondta, a jelenlegi mintegy 400 feldolgozó cég között mindössze 15 olyan nagy üzem van, amely minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak. 50-60 húsfeldolgozó vállalta, hogy a követelményeknek megfelelően korszerűsítik berendezéseiket, 44 üzem pedig átmeneti mentességet kért az uniós elvárások betartása alól.
origo.hu
Óriási fordulat jön a hétvégén az időjárásban
