Jövő héten tárgyalja az Alkotmánybíróság azt a beadványt, amely a legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszát érinti. Az alkotmányértelmezés arra vonatkozik, hogy konkrét ügyben milyen mértékben válaszolhat a vádhatóság vezetője a hozzá érkezett interpellációkra. A július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerint folyamatban lévő büntetőügyekről csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik személyesen is érintettek az ügyben. Mindezt korábban Polt Péter legfőbb ügyész úgy értelmezte: hogy nem tud majd konkrét ügyekben válaszolni a hozzá érkezett képviselői kérdésekre.
Ezalatt tovább folyik a vita Polt esetleges menesztéséről. A vádhatóság vezetője gyakorlatilag elmozdíthatatlan pozíciójából, ám a kormány a Polt személyével kapcsolatos bizalmi válságra a hírek szerint a közjogi szabályok felülvizsgálatával próbál megoldást keresni. Bárándy Péter igazságügy-miniszter a közelmúltban arról beszélt, a sorozatos parlamenti leszavazásoknak „konzekvenciája kellene, hogy legyen”. A vádhatóság vezetőjét az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény szerint bizalmatlanság címén jelenleg nem lehet meneszteni, e jogszabályt azonban a parlament többsége módosíthatja.
Bárándy 2001 decemberében, ügyvédként aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha konkrét ügyekben interpellálhatják az ügyészségi vezetőt.
Kolláth György alkotmányjogász úgy vélekedett, van olyan alkotmányos jogi megoldás, amely kétharmados törvény nélkül lehetőséget teremt a legfőbb ügyész menesztésére. Ám szakmai álláspontja szerint ilyennel nem szabad élni.
origo.hu
Orbán Viktor: Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon
