A kormány elképzelései szerint továbbra is aktuális az egyik legnagyobb adófizető vállalat, a Szerencsejáték Rt. részleges privatizációja. Mint azt lapunkban korábban megírtuk, az elképzelések szerint a társaság állami tulajdonrészét a jelenlegi 100 százalékról 50 százalék plusz egy szavazatra csökkentenék, így értékesíteni lehetne a kisebbségi részvénycsomagot. A részleges privatizáció terve számos kérdést vet fel, hiszen a társaság tavaly is magabiztosan teljesítette üzleti tervét, befizetett költségvetési adó- és járulékkötelezettsége meghaladta a 42 milliárd forintot. A cég árbevétele tavaly túllépte a 100 milliárd forintot, rendszeres vásárlói közé tartozik a magyar felnőtt lakosság kétharmada, ötmillió vevő. A társaság 1200 alkalmazottat foglalkoztat, saját kézben lévő kereskedelmi hálózatához kiterjedt viszonteladói kör kapcsolódik. Az uniós csatlakozásra készülődő országok lottótársaságait megvizsgálva a Szerencsejáték Rt. fejlődése a legdinamikusabb, az egy lakosra számított szerencsejáték árbevétele pedig a legmagasabb.
Mindezek ismeretében érthetetlennek tűnik, hogy a szocia-lista–szabad demokrata kormány miért tervezi e folyamatos és biztos bevételt hozó társaság részleges értékesítését.
Kérdésünkkel felkerestük Székely Gábort, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatóját, aki azonban a cég privatizációjának ügyében a tulajdonos ÁPV Rt. illetékességét jelölte meg.
Az ÁPV Rt. illetékese kérdéseinkre válaszolva azt mondta, hogy a Szerencsejáték Rt. részbeni értékesítését lehetővé tevő privatizációs törvénymódosítás még nem jelent feltétlenül eladási kötelezettséget, annak csak a lehetőségét teremti meg. Az ÁPV a különböző értékesítési technikákat megvizsgálja, és csak azok pozitív eredménye után tesz javaslatot az értékesítésre. Véleményük szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerencsejáték részleges vagy teljes privatizációja után dinamikus fejlődés figyelhető meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a jövő évi költségvetési tervezetnek a szerencsejátékokat érintő adóemelési elképzelései nagymértékben befolyásolhatják a Szerencsejáték Rt. privatizációját. A tervezet szerint egyrészt a számsorsjátékok után jelenleg fizetendő 17 százalékos adó jövőre 24 százalékra emelkedne, amely adóemelés – a becslések szerint – hatmilliárd forinttal növelné a Szerencsejáték Rt. befizetéseit. Másrészt a költségvetés emelni kívánja a nyeremények után fizetendő adót is: a jelenlegi 20 százalék jövőre 5 százalékponttal növekedne, amely újabb, megközelítőleg kétmilliárd forintos pluszbevételt eredményez az államnak. Amennyiben tehát a költségvetési tervezetben szereplő fenti adóemelések életbe lépnek, úgy 2004-től a Szerencsejáték Rt. nyeresége jelentősen csökkenne, amely részvényei értékére is kihat. Szakértők szerint a jelenlegi, számsorsjátékokat érintő adóterhek mellett a társaság 49 százalékos részvénycsomagját nagyjából 45–50 milliárd forintért lehetne értékesíteni. Ha azonban a költségvetési tervezetnek megfelelő adóemelések életbe lépnek, úgy a kisebbségi részvénypakett értéke akár a tizedére is lecsökkenhet, lényegesen befolyásolva ezzel a tervbe vett privatizációt.
***
Szerencsejáték-szervezés az EU-ban.
A szerencsejátékot szervező cégek döntően állami tulajdonban vannak az EU-ban. Ausztriában és Spanyolországban magán- és állami tulajdonú vegyesvállalatok is működnek. Angliában – ahol a totó-lottó szervezés tevékenysége 1994-ig be volt tiltva – szintén vegyes tulajdonviszonyú cég nyerte el a játékszervezés jogát. Hollandiában található Európa legrégebbi szerencsejáték-társasága, amely változó játékkínálattal 1726 óta működik. (H. E.)
origo.hu
Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága
