Pentito – az olasz zsargonban így emlegetik a büntetés enyhítésének reményében a rendőrséggel együttműködő maffiózót. Közéjük tartozik Antonio Giuffré is, aki Bernardo Provenzano maffiavezér jobbkeze volt – egészen tavaly áprilisig, amikor is rács mögé került. Giuffré azonban nem ezért (illetve nem csak ezért) került a lapok címoldalára, a volt maffiózó sokkal inkább a bíróság előtti kijelentéseivel borzolta fel a kedélyeket. Egy ízben például nem kevesebbet állított, mint hogy Giulio Andreotti a nyolcvanas években szoros kapcsolatot ápolt a Cosa Nostra vezetőivel, és több ízben politikai védelmet is ígért nekik – cserében a szicíliai szavazatokért.
A kereszténydemokrata politikust, aki 1972 és 1992 között hétszer foglalhatta el az olasz kormányfői széket, nem először vádolták maffiakapcsolatokkal. Az utóbbi években sokszor a szemére vetették, hogy kormányzása alatt meglehetősen kesztyűs kézzel bánt a szervezett alvilággal, sőt akadt olyan pentito, aki azt állította, látta, amint Andreotti hűségcsókkal pecsételi meg a Toto Riinával, a bűnszervezet akkori fejével kötött szövetségét. A volt miniszterelnököt 1999-ben felmentették a maffiavádak alól, amiben – megfigyelők szerint – nagy szerepe volt egy perugiai ítéletnek is.
Andreottit ugyanis nem csak a maffiával hozták kapcsolatba: tíz évvel ezelőtt egy megtért maffiózó, Tommaso Buscetta azt állította a bíróságon, hogy a volt kormányfő gyilkoltatta meg 1979-ben Mino Pecorelli újságírót, aki állítólag olyan iratok publikálására készült, amelyeket (a később meggyilkolt) Aldo Moro írt a Vörös Brigádok fogságában, és amelyek Andreotti állítólagos maffiakapcsolatait bizonyították. Hogy így volt-e vagy sem, nem tudni, a dosszié ugyanis szőrén-szálán eltűnt. A per végül felmentéssel zárult, ám a volt kormányfő nem örülhetett sokáig. Tavaly novemberben a perugiai törvényszék bűnösnek találta Giulio Andreottit, és gyilkosságra való felbujtás miatt másodfokon 24 évi börtönbüntetésre ítélte.
A most 84 esztendős volt kormányfő egyébként önként állt a bíróság elé; az utóbbi évtizedekben ő volt az egyetlen olasz politikus, aki mentelmi jogának felfüggesztését követően vállalta a felelősségre vonást. Az évtizedes per végére a múlt héten tettek pontot. Az olasz semmítőszék felmentette Andreottit. Gianfranco Ciani főügyészhelyettes közölte, hogy hiányoznak az indítékok, valamint a konkrét bizonyítékok, ezek nélkül pedig az exkormányfő elleni vádak puszta feltételezések.
Az agg politikus az „igazságszolgáltatás diadalának” nevezte az ítéletet, amelyet nagy megkönnyebbüléssel fogadtak az olasz kereszténydemokraták is. Pierferdinando Casini, az olasz parlament elnöke például úgy vélte, a bíróság ezzel a lépéssel „több millió kereszténydemokratának adta vissza a becsületét”.
Giulio Andreotti az ítéletet követően hamar támadásba lendült: nyilatkozataiban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bizonyos személyek politikai hasznot akartak húzni az ellene folyó perből. Kimondva-kimondatlanul Luciano Violantét, a maffiaellenes bizottság egykori elnökét, a Baloldali Demokraták jelenlegi frakcióvezetőjét vette célba, azt állítva, ő áll az ellene szőtt összeesküvés mögött. Violante legutóbb magát Silvio Berlusconit hozta kapcsolatba a szervezett alvilággal, azzal vádolva a kormányfőt, hogy közvetve a maffiának kedvez. „Ma a maffia nem tart semmitől, s ezért nem a rendfenntartó erőket és a bíróságokat, hanem a miniszterelnököt terheli a felelősség” – nyilatkozta egy interjúban az ellenzéki vezető.
Egyébként nem először fordult elő, hogy alvilági kapcsolatokkal gyanúsították meg Olaszország jelenlegi kormányfőjét. Az Andreotti-perben is tanúskodó Antonio Giuffré például azt állította, hogy a kilencvenes évek elején a Cosa Nostra szoros kapcsolatra törekedett a Silvio Berlusconi vezette Forza Italiával – nem is eredménytelenül. Ez volt Olaszországban az az időszak, amikor a korrupciós ügyeket vizsgáló, „tiszta kezek” jegyében megalakult ügyészcsoport ténykedése következtében alapjaiban roppant meg az addigi politikai rendszer. Giuffré állításai szerint akkori főnöke, Bernardo Provenzano kijelentette, hogy meg lehet bízni az újonnan alakult Forza Italiában, és azt remélte, hogy a segítségével „tíz éven belül megoldódnak a Cosa Nostra problémái”.
Silvio Berlusconi újra meg újra elutasította, és nevetségesnek titulálta a maffiavádakat. Való igaz, Giuffré állításait meglehetősen nehéz bizonyítani, ha egyáltalán lehetséges. Ennek ellenére szakadatlan a politikai csatározás Itáliában. A kormányfő boszorkányüldözést emleget, az ellenzék viszont az ügyek tisztázását követeli. Egy biztos: amíg Berlusconi a miniszterelnök, addig semmiféle eljárás nem indul ellene. Az európai uniós elnökség átvétele előtti napokban elfogadott törvény ugyanis megtilt minden bírósági eljárást az Olaszország öt legmagasabb tisztségét betöltő személyek ellen, s noha esetleges gyanús ügyeiket vizsgálhatják, egész hivatali idejük alatt mentességet élveznek.
Az olasz belpolitikát ismerők – legyenek bármelyik oldal szimpatizánsai – abban egyetértenek, hogy az itáliai igazságszolgáltatás reformokra szorul, és elengedhetetlen, hogy a politika minél távolabb tartsa magát tőle. Sokak szerint azonban a jelenlegi túlfűtött politikai légkörben ennek vajmi csekély az esélye.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
