Az év első kilenc hónapjában az import növekedési üteme hónapról hónapra meghaladta az exportét, ezáltal a külkereskedelmi hiány tovább emelkedett – derül ki a KSH jelentéséből. Júniustól kimutatható az export emelkedő tendenciája, amit azonban az import egyidejű növekedése kísért. Az import növekedésének és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásának hátterében továbbra is a fogyasztási és beruházási import dinamikus bővülése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése áll.
A forint januártól szeptemberig a forgalmunkban meghatározó súlyú euróhoz viszonyítva három százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 15-tel erősödött.
Az ötszázalékos exportnövekedésben jelentős szerepet játszik a gépek, híradástechnikai készülékek és élelmiszerek kivitelének fokozatos bővülése; kizárólag a feldolgozott termékek exportja mutat csökkenést az előző évihez képest. A behozatal azonban minden termékcsoportban nőtt: a személygépkocsik és feldolgozott termékek importnövekedése mellett a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal az energiaimport értéke emelkedett – áll a statisztikai hivatal jelentésében.
Összességében a külkereskedelmi mérleg hiánya tovább emelkedik, és az első kilenc hónap után több mint hetven százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Jelentősen romlott mérlegünk a fejlett országokkal folytatott kereskedelemben: a forgalom csaknem a felére zsugorodott. Az uniós tagok közül a Németországgal és a Svédországgal lebonyolított forgalom esett vissza jelentős mértékben. Az országcsoportok közül a legkisebb mértékben a közép- és kelet-európai régióval folytatott külkereskedelem egyenlege romlott. Az Oroszországba irányuló kivitelünk viszont közel negyedével nőtt, és értéke 1998 óta először haladta meg a százmilliárd forintot ezen időszak alatt.

Orbán Viktor: Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon