Csalárd pénzügyi manőverek során akár tízmilliárd euró is eltűnhetett az olasz Parmalat tejipari óriáscég számláiról az elmúlt években – írta szerdán a Financial Times. A Parmalat szerdán csődvédelmet kért egy pármai bíróságon. Közben az olasz kormány gőzerővel dolgozik, hogy január elejére összehozzon egy rendeletet az olasz piacfelügyeleti hatóság, a CONSOB jogainak felerősítésére – közölte az MTI. A vizsgálat már feltárta, hogy a Parmalatnál még a kilencvenes évek elején kezdték a veszteségek kendőzését, s habár a CONSOB felfigyelt a cégre, hatalma nem volt elegendő.
Az olasz központi bank elnöke, Antonio Fazio szerdán a felügyeleti rendszer elégtelenségét okolta a Parmalat-ügyért. A lemondásáról keringő híreszteléseket azonban cáfolta. A La Republica című olasz napilap szerdai számában megjelent interjújában a Bankitalia elnöke visszautasította azokat a vádakat, hogy felelős volna az olasz tejipari óriás csődjéért, a pénzügyi ellenőrzések általános lazaságáért. Teljesen megfelelőnek ítélte az ellenőrzést, de elismerte, szigorítani kell az óriáscégek pénzügyi mérlegeinek vizsgálatát.
A brit üzleti napilapnak „a vizsgálatot ismerő bennfentesek” azt mondták: a hatóságok teljesen kifejlett pénzügyi okirat-hamisító hálózatot fedeztek fel. A Parmalat vezetése a jelek szerint kereskedelmi és pénzügyi álszerződéseket hozott létre, melyeket hitelfedezetként mutatott be bankokban. Az így megszerzett friss tőkét a cég a működési veszteség leplezésére használta. Egy illetékes szerint „pénzek megtalálása szóba sem jön (…), mert valószínűleg nem is létezik semmiféle pénz, vagy csak nagyon kevés”.
A hatóságok szerint a Parmalat 6 milliárd eurónyi, részben csak papíron létező tőkét fordított akvizíciókra, sok esetben olyan cégek megszerzésére, amelyeknek veszteségét kellett fedezni. Ha a halmozott veszteségek olyan súlyosak, ahogy azt az eljáró jogi hatóságok feltételezik, a Parmalat valós értéke a kötvénybirtokosok és egyéb hitelezők számára jóval kevesebb lehet a legutóbbi banki becslésekben szereplő 3-5,5 milliárd eurónál – írta a Financial Times. A lap szerint a Parmalat-ügy ismét felszítja azokat a bírálatokat, amelyek Silvio Berlusconi olasz kormányfőt két évvel ezelőtt is érték a csalárd számlavezetést szankcionáló törvények enyhítése miatt.
A Parmalatot a hitelminősítők gyakorlatilag már leírták. A Standard and Poor’s a múlt héten „D”-re, azaz nem teljesítőre sülylyesztette a cég adósi besorolását. Ezzel a cég előtt bezárult a tőkepiac, mert ilyen besorolásra még a nagy spekulatív hozamra játszó kockázati befektetők sem mernek pénzt adni. Az olasz kormány segítséget ígért a Parmalatnak, legalábbis az ipari részleg, a munkahelyek megmentése érdekében, s kérte az EU-t, hirdessen válság-
helyzetet az olasz tejiparban, lehetővé téve ezzel az állami segítséget a gyakorlatilag csődbe jutott vállalatnak.
Nem jelent meg a vizsgálóbírók előtt szerdán Calisto Tanzi, a Parmalat olasz tejipari óriás alapító-tulajdonosa és fia, Stefano. A család ügyvédje olasz sajtóértesülések szerint arról tájékoztatta az ügyészséget: Tanzi és fia Spanyolországból telefonáltak, hogy egy ideig pihenésre van szükségük, de később ismét hajlandók lesznek megjelenni a kihallgatásokon, akárcsak most, a hét elején. Az ügyvéd szerint nincs szó szökésről, a Tanzi családra azonban óriási nyomás nehezedik a sajtó részéről, ezért „kénytelenek voltak” nyugodalmasabb helyre vonulni. A pármai ügyészség szerdán átkutatta a család birtokait. Ennek során kiderült, hogy a Parmalat holding mérlegeit 1988 óta rendszeresen meghamisították.

Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?