Véget ér a horrortanyák kora, lecsap a kormány az illegális állatszaporítókra

Elfogadta az Országgyűlés az állatvédelmi jogszabályok szigorítását. Többek között meghatározott kor előtt anyjuktól leválasztott kölykök külföldre vitele bűncselekménynek fog minősülni. Tilos lesz az állattal koldulás, és súlyosabb büntetést von maga után, ha a bűncselekményt állatmenhely vagy ebrendészeti telep működtetésével összefüggésben követik el. Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek elmondta: a törvénymódosítás alapját az élet hozta, például hogy ne történhessen meg az a szörnyűség, ami egy gyömrői állatmenhelyen történt.

Fotó: MTI Forrás: MTI

– Legutóbb 2021 év végén módosultak az állatvédelmet érintő jogszabályok. A meglévő törvényeket folyamatosan felülvizsgáljuk, és próbálunk reagálni a civilek és a hatóságok problémafelvetéseire, emellett azt is figyelembe kell venni, amit sajnos az élet hoz. A jogszabálymódosítás a gyömrői esetre is reagál, mégpedig hogy az ebrendészeti telepen vagy menhelyen elkövetett állatkínzás innentől minősített esetnek fog számítani – mondta a Magyar Nemzetnek Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos. 

A héten fogadta el az Országgyűlés az állatvédelmet érintő jogszabályok újabb szigorítását.

Az új szabályok szerint meghatározott kor előtt anyjuktól leválasztott kölykök külföldre vitele bűncselekménynek fog minősülni. Amennyiben az állatkínzást állatmenhely vagy ebrendészeti telep működtetésével összefüggésben követik el, az súlyosabb büntetést von maga után. Tilos lesz élő állat társaságában koldulni. Tilos lesz élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni. Az állatvédelmi eljárások során a hatóságok könnyebben és gyorsabban rendezhetik a bántalmazott állatok sorsát. A hatóság eltilthatja az állattartót az állattartástól, ameddig az előírt állatvédelmi képzést nem teljesíti. Az állatvédelmi ismeretterjesztés érdekében rendeletben állapítják meg az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályait.

– Például élő állat kisorsolása nem lehetséges ezután, ez is egy olyan döntés, amit az élet hozott. A TikTokon elszaporodott az a gyakorlat, hogy egy nyereményjátékban kisállatot, kiskutyát sorsolnak ki. 

A felelős állattartásra szeretnénk a társadalmat nevelni, és ebbe nem fér bele az, hogy 15-20 évre egy társállatot egy nyereményjátékon kapjon meg valaki.

– Ez nem a felelős állattartás irányába mutat. Bűncselekménynek számít immár a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés is. Ezzel az illegális szaporítást szerettük volna visszaszorítani. Az állattal koldulás innentől fogva szabálysértés lesz, ezt például a civilek kérték tőlünk, hiszen rengeteg visszaélés volt a kutyákkal, élő állatokkal. Az állatok 12 órán keresztül koldultak, majd sérülésekkel kerültek az állatvédőkhöz. Ez innentől megszűnik, vagyis szabálysértési eljárást von majd maga után. Természetesen a javaslatunk kitér arra is, hogy 

minél rövidebb időn belül, hamar ki tudjuk emelni egy állatkínzótól a kisállatot, az állatvédelmi hatóság olyan jogosultságokat kapott, amikkel ezt könnyebben megteszi

 – foglalta össze a jogszabályi szigorítások hátterét Ovádi Péter, aki hozzátette: a jegyző és a hatóságok kezében eddig is sok eszköz volt, a módosítással még több lett.

 

Egymilliárd forint támogatás az állatvédő szervezeteknek

A kormány idén megduplázta a civil szervezeteknek a pályázat útján adható támogatási összeget, 2022 óta minden évben kiírják a pályázatot ezeknek. Az elmúlt három évben ötszázmillió forintot osztott szét a kormány, idén ez az összeg egymilliárd forintra emelkedett.

– A korábbi években ötszázmillió forinttal tudtuk a központi költségvetésből támogatni a szervezeteket. Emellett létrehoztunk egy alapítványt, ez a Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány, amely külön is ad támogatásokat egy-egy célra. Itt általában olyan támogatásokat szoktunk adni, ami előre nem látható események kapcsán keletkezik. Ilyen volt például azoknak a mentett kutyáknak a támogatása, amiket egy osztrák nőtől mentettek ki, a nőre az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kér. 

A kormányzati pályázaton minden olyan állatvédő szervezet indulhat és támogatást nyerhet, amely tényleges munkát folytat.

Nagyon egyszerű pályázatról van szó – húzta alá a kormánybiztos. A pályázati összeg először nyolcszázmillió forintra emelkedett, ám a Fővárosi Közgyűlés elutasította a fővárosi Fidesz-KDNP azon javaslatát, hogy a budapesti állatvédő szervezeteknek a főváros írjon ki egy kétszázmillió forintos pályázatot. Mivel ez nem történt meg, így Szentkirályi Alexandra frakcióvezető és a kormánybiztos kérésére a kormány megtoldotta a pályázati keretet.

– Egy országos pályázatról beszélünk, természetesen eddig is kaptak kormányzati támogatást a budapesti állatvédők. Az is előfordulhat, hogy a kétszázmillió forinton felül jut a fővárosiaknak, ez attól függ, hogy mennyien és mire pályáznak. Rengeteg budapesti szervezet működik, erre tekintettel emeltük az országos keretet – húzta alá Ovádi Péter, aki ismertette: ötszázezer és 15 millió forint között lehetséges pályázni egy szervezetnek. 

Korábban aki érvényes pályázatot nyújtott be, mindenképpen részesült támogatásban.

– Most is az a célunk, hogy minden érvényes pályázat részesüljön támogatásban. Egy új elem is megjelent, már gépkocsira is tudnak pályázni civilek, ezt ők maguk kérték. Egyet biztosan ígérhetek, azok a szervezetek, amelyek ténylegesen állatvédelemmel foglalkoznak, fognak támogatást kapni – húzta alá Ovádi Péter. A kormánybiztos elmondta, hogy

működési támogatásra, állategészségügyi szolgáltatásra, ivartalanításra és férőhelybővítésre érkezik a legtöbb támogatási kérelem.

– Azt gondolom, hogy lefedünk mindent, úgy határoztuk meg a kiírást, hogy mindenre tudjanak pályázni az állatvédő civil szervezetek. 

Annyi kitételt tettünk, hogy a támogatási összeg legalább húsz százalékát kötelezően ivartalanításra kell, hogy fordítsák.

– Kivételt adtunk a vadállatokkal, haszonállatokkal foglalkozó civil szervezeteknek és a mentő-, segítő- és vakvezető kutyákkal foglalkozó szervezeteknek, nekik az összeg húsz százalékát állategészségügyi szolgáltatás költségeire kell fordítaniuk – zárta a beszélgetést Ovádi Péter.

Borítókép: Ovádi Péter kormánybiztos (Fotó: MTI)