Mától ismét tüntetnek a békési tenyésztők

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem a súlyának megfelelően kezeli az általános agrárválságot, ezért a Békés megyei gazdák ma – az idén immár negyedik alkalommal – tartanak félpályás útlezárást a 44-es főút békéscsabai bekötő- szakaszán. A termelőket a Magyar Kisgazda és Polgári Párt megyei szervezete, a Kistermelői Sertéstartók Érdekvédelmi Szervezete és a Dél-békési Polgári Egyesület hívja a tüntetésre.

Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára bagatellizálja az idei rendkívüli időjárás hatását, hiszen úgy nyilatkozott: nincs aszálykár, csak aszályhisztéria. Az adatok szerint csak Békés megyében 17 milliárdos bevételkiesést szenvedtek el a termelők, és ennek ellenére az egész országban csak 10 milliárdos kárenyhítést kapnak a gazdák. Ismert, hogy az Alföld egészén szárazság pusztított, tehát a teljes aszálykár 100–150 milliárdra becsülhető. Békés megyében a 17 milliárdos aszálykárra csak 3,7 milliárdos kártérítési igényt nyújtottak be a termelők, mert mindig azt hallották: a kormánynak erre nincs pénze – nyilatkozta lapunknak tegnap Hanó Miklós, aki elnöke a párt megyei szervezetének és az érdekképviseletnek is. Úgy látja, próbálják a közvéleményt a termelők ellen hangolni. Az hallható: a kenyér megjósolt drágulása a gazdák zsebét gyarapítja, ugyanis drágán adják el a búzát. Holott a tény az, hogy zömmel már nem a termelők raktáraiban van a búza, hanem a kereskedőknél. A nehéz gazdasági helyzet miatt a parasztok még a nyár végén tonnánként 24–26 ezer forintért kénytelenek voltak értékesíteni a kalászost. Most ugyanaz a búza 46 ezer forintba kerül, de a hasznot a kereskedők teszik zsebre.
– Újra 200 forint körüli a sertés felvásárlási ára, a húsmarha fél év alatt száz forinttal lett olcsóbb, a baromfi ára mélypontra zuhant, holott a takarmány jelentősen megdrágult, így valamennyi ágazat veszteséges. Nem mindenki él ilyen nehéz sorban. Magyarország az áruházláncok országa. Öt évig adómentesen tevékenykedhetnek, a termelők pénzét kilencven napig forgathatják, miközben húsz százalékkal az önköltségi ár alatt veszik át a termékeket – jelentette ki munkatársunknak nyilatkozva Hanó Miklós. Az országnak ezen a részén a mezőgazdaságon kívül más megélhetési lehetőség alig van. Békésbe nem vezet autópálya, így új ipari üzemek sem települnek ide. Munkahely hiányában a termelők maguknak teremtik meg a kenyérkereset feltételeit. Tevékenységük során a saját pénzüket kockáztatják, maguk szerzik be a termelési eszközeiket, nem napi nyolc órát dolgoznak, és biztos minimálbérben sem reménykedhetnek. Ha a mezőgazdaságból élők tönkremennek, akkor több százezren maradnak munka nélkül.
– Az új kormány megalakulása után Szanyi Tibor kinyilatkozta: ötszázezer őstermelő fog tönkremenni. Tényleg efelé haladunk – hangoztatja Hanó Miklós. A mezőgazdasági kistermelőket a kormány nem partnerének, hanem az ellenségének tekinti. Ezt nem fogadhatjuk el, ezért vonulunk ismét az utakra. Hogy a szocialista kormány a magyar gazdákat ne áldozza fel az uniós tagságunk oltárán, ehhez egységesen kell fellépnünk. Ezért csatlakozásra szólítjuk fel az ország más területén élő mezőgazdasági termelőket is – mondta lapunknak nyilatkozva Hanó Miklós.