Mi vár az exelnökre?

Hosszú és rögös út vezetett a volt iraki elnök elfogásáig, az amerikai hatóságok részéről most mégis némi bizonytalanság figyelhető meg. Az elfogáshoz kilenc hónap és tízezer civil áldozat kellett, ma mégsem tudja még egész pontosan senki, mi lesz a sorsa Szaddám Huszeinnek.

Amikor ez év március 20-án megindult az Irak elleni offenzíva, a Pentagonban abban reménykedhettek, hogy egy biztosnak vélt információ alapján egyből végzetes csapást mérhetnek a bagdadi vezérkarra. Ez, mint emlékezetes, nem sikerült, Szaddám Huszein a rakéták érkezése előtt ismeretlen helyre távozott. Különféle értesülések özöne látott ezután napvilágot, voltak, akik még attól a feltételezéstől sem riadtak vissza, hogy a volt elnök Moszkvába távozott. Végül, mint azt a mai nap eseményei bizonyították, azoknak volt igazuk, akik azt feltételezték, Szaddám szülővárosa, Tikrít közelében bujkál.
Egyvalami viszont már régóta biztos: az egykor rettegett vezető kézrekerítéséért igen magas árat kell fizetni. Ez az ár közel tízezer ártatlan civil halála volt.
A háború kezdete óta közel kilenc hónap telt el, arról, mi történjék Szaddám Huszeinnel elfogása után, eddig mégsem született pontos döntés. A volt elnök várható sorsáról szólva Kovács Péter nemzetközi jogász úgy vélte, a legjobb az lenne, ha a volt iraki elnök ellen mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járnának el. A professzor kifejtette, Huszein számláját leginkább a kurdok ellen elkövetett népirtás terheli, amely a világ minden jogrendje szerint elítélhető, ráadásul az évek múltával sem évül el. Kovács Péter elmondása szerint elképzelhető, hogy Irakban áll majd fel egy tanács, amely ítélkezhet a volt iraki elnök felett. A helyzetet bonyolítja, hogy a nemzetközi jog több fenntartással is élhet, hiszen, mint emlékezetes, a háború az ENSZ felhatalmazása nélkül, sokak véleménye szerint minden törvénnyel szemben vette kezdetét. Mindettől függetlenül – mondta el Kovács Péter – senkinek sem érdeke egy kirakatper. Ha a törvények úgy rendelkeznek, az elkövetett bűncselekmények alapján Szaddám Huszein akár halálra is ítélhető.
Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő szerint sok függ attól, hogyan kezelik majd az eseményeket. A megaláztatás látványa rossz hatást kelthet az arab világban, ezért inkább be kell bizonyítani mindenki előtt, milyen ember is volt Szaddám Huszein. Egyelőre nehéz felmérni – vélte Gorka Sebestyén –, hogy milyen hatása lesz politikai és katonai értelemben az elfogás hírének, de akár a szélsőségek felerősödése is elképzelhető. Ennek elkerülésére komoly propagandamunkára lesz szükség, amelynek során nem a nyugati, hanem az arab világ nézőpontjait megtalálva kell kommunikálni az eseményeket. A biztonságpolitikai szakértő lapunknak nyilatkozva emlékeztetett: az Egyesült Államok és az ENSZ viszonya nem éppen baráti, így nem tűnik reálisnak, hogy a „pikáns helyzetbe kerülő” Washington rávenné a Biztonsági Tanácsot egy közös büntetőbíróság létrehozására.