Ukrajna legnagyobb és legnépesebb közigazgatási egysége a kárpátaljai Técsői járás. A megye keleti részén található terület „istenáldotta” vidék: fenyőerdők borította hegyek, kies völgyek, kristálytiszta vizű csermelyek, ásványvízforrások csalogatják évente a turisták tízezreit – és itt ered a Tisza.
A járásban található Európa legnagyobb sóbányája, az aknaszlatinai, ahol a sókitermelés kétezer éves múltra tekint vissza. A vidék lakosainak a sóbányászat határozta meg ezeréves történelmét, „miatta” lett kiváltságos város a régi Magyarországon Máramarossziget, Hosszúmező, Técső, Visk, Huszt, a bányászattal emelkedtek a hírnév, a gazdagság szédítő magasságába vagy éppen megsemmisítő mélységeibe.
A só fejtése, feldolgozása biztosította a kisváros nyolcezer lakosának, valamint a vonzáskörében lakó települések lakosainak megélhetését, s adta Aknaszlatina patináját. A szovjet éra „tervszerű” gazdálkodása, a robbantásos termelés, a korszerűtlen technika alkalmazása, az ésszerűtlen hajrá-bányászat sajnos meghozta eredményét: az aknaszlatinai sóbánya időzített bomba lett.
Ezekről a problémákról beszélgettünk Ambrus Pállal, a técsői járási állami közigazgatás elnökhelyettesével.
– Amikor az aknaszlatinai sóbánya kerül szóba, az egyik szemem sír, a másik nevet. Közismert tény: a bánya első szintjén található a kontinens egyik legszebb és legmodernebb kórháza, az allergológiai egészségügyi központ, amelyben évente ezrek nyerik vissza egészségüket, akik azelőtt idült légúti megbetegedésben szenvedtek. A kimutatások szerint az egy hónapos kezelés 96–98 százalékos eredménnyel zárul. Nemcsak Ukrajnából, hanem a környező országokból is jönnek betegek. Büszkék vagyunk a kórház munkatársainak tudományos munkásságára is, valamint egyedülálló múzeumunkra. Sok ezren keresik fel évente a felszíni sóstavakat, amelyek sótartalomban vetekszenek a Holt-tenger vizével, s eredményesek a különböző bőr-, ízületi, valamint allergiás megbetegedések kezelésében. A sóstavak hírneve átlépte az ország határait: épp a napokban jelezte komoly érdeklődését egy olajsejk, aki szeretne részt venni egy üdülőövezet kiépítésében.
– Az elhangzottak után el sem tudom képzelni, hogy a másik szeme sír.
– Márpedig így van. A településen nagy a munkanélküliség, egyre nagyobb hullámokat ver az elvándorlás, akadozik a termelés, sorra húzzák le a redőnyt a kis- és középvállalkozások, romlik a bányászok anyagi helyzete. És ami a legnagyobb problémánk: ökológiai és természeti katasztrófa fenyegeti nemcsak Szlatinát, hanem az egész Kárpát-medencét. A városka és környéke alatt hatalmas, 13 millió köbméteres üreg tátong. A rablógazdálkodás következtében a föld felszíne alatt összefüggő, néhol 120 méter hosszúságú, 60 méter szélességű és magasságú üregek vannak, aránytalanul vékony tartóoszlopokon. Az alsó, harmadik szintre betört a víz: hogy honnan, az eddig felderítetlen, de lehet, hogy éppen a felette rohanó Tiszából. Ez az időzített bomba! A megállás nélkül működő szivattyúk óránként 80 köbméter vizet hoznak a felszínre, a sóstavakba. Ha megakad a víz kiemelése, s ez bármikor bekövetkezhet, akár a szivattyúk meghibásodása következtében, vagy nagyobb tömegű víz beáramlása miatt, a helyzet kezelhetetlenné válik. A víz feloldja a sót, telítődnek a tárnák, majd a felgyülemlett víz – ez egyszerű fizikai jelenség – a felszínre tör, és elárasztja a környéket, telíti a Tiszát, ami felmérhetetlen katasztrófát okozhat. A Tisza már megszenvedett néhány csapást, hogy csak a romániai szennyezést említsem, ám ezt már nem heverné ki: elpusztulna az élő- és növényvilág, emberek milliói maradnának ivóvíz nélkül, megváltozna a mikroklíma.
Ambrus Pál mély levegőt vesz.
– De nem ez lehet a vég – folytatja némi csüggedéssel hangjában. – Nem vagyok pesszimista, de a természet törvényeit nem lehet kiiktatni. Ha az elárasztott tárnák beomlanak, a kipréselődő víztömeg pusztító szökőárként söpör végig a Tisza völgyén, aminek hatását elképzelni is borzasztó, nem beszélve arról, hogy Szlatina és környéke helyén csak nagy kráter maradna…
– Mit tehetünk?
– Van megoldás, és éppen erre – minden túlzást mellőzve – akarom felhívni a szomszédos államok figyelmét, felrázni Európát. Be kellene tömni – mégpedig sürgősen – a két alsó, a harmadik és második szint tárnáit földdel, így kiküszöbölhető lenne a további vízbetörés, és megmenthető az első szint, ahol az allergiológiai kórház működik. Tehát megelőzhető a katasztrófa. A munkálatok körülbelül ötmillió dollárba kerülnek. Ez az összeg nem áll rendelkezésünkre, pedig ennyi pénz semmiség ahhoz képest, amit a fenyegető katasztrófa következményeinek felszámolása emésztene fel…
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
