Ördög barázdája

-Szigetvilág-

<iyErős képzelet szüli az okokat
(Montaigne)

Krónika ez világnak jeles dolgairól című, 1559-ben Krakkóban megjelent munkájában Székely István a 718. esztendőnél azt írja, hogy Pannónia királya megvívta „Csersz árokját”. A ferences szerzetesként induló krónikás – valaha a bibliafordító Károli Gáspár gönci lelkésztársa – elismeri, hogy a hatalmas árkot azért nevezik Csersz árkának, mert a néhai avar uralkodó építtette, ám azt már tagadja, hogy Csersz király ezen hozatott volna feleséget magának. A XVI. századi tudós krónikás által említett, körülbelül öt-hatszáz kilométer hosszú sáncárok – valójában inkább sáncrendszer – keresztülhúzódott az akkori Magyarország területének felén. A grandiózus védelmi vonal árkai és földhányásai az eltelt évszázadok alatt jórészt lekoptak vagy feltöltődtek, de azért kisebb szakaszai máig megmaradtak. Földről nézve nem mindig látjuk őket, ám légi felvételen az egykori védelmi rendszer vonalai itt-ott szépen kirajzolódnak. A mai Magyarország területén például a Duna és a Tisza között, a Tarna folyótól Dormánd irányában, egészen a Tiszáig húzódik egy szakasz. Egy másik Gödöllő felől Jászapáti felé, Tarnaszentmiklósig terjed. Ámúgy Ároktő és Jászárokszállás neve is a hajdani sáncárokra utal.

Csersz király és Délibáb

---

Gepidák, longobárdok, avarok

---

Sánc, csatorna, öntözőrendszer?

---