Rejtélyes halál

Jan Masaryk meggyilkolása a legújabb kori cseh történelem egyik legtitokzatosabb politikai gyilkossága volt. A cseh rendőri nyomozó hatóságok a minap arra a következtetésre jutottak, hogy az exkülügyminiszter – az államalapító Tomás Masaryk fia – 1948. március 10-én gyilkosság áldozatává vált.

Jan Masarykot a csehszlovák külügyminisztérium székházában, a Czernin-palotában lévő első emeleti lakásának ablakai alatt találták holtan. Az akkori, már kommunista irányítás alatt álló belügyi szervek megállapították, hogy önszántából vetett véget életének. Ezzel szemben az eset utáni évtizedekben – főként az 1968-as prágai tavasz idején – több, a hivatalos változattól eltérő vélemény látott napvilágot, és a titokzatos eset a rendszerváltás után ismét a közfigyelem előterébe került. A szakértők többsége – közöttük Antonin Sum, a külügyminiszter egykori titkára – szinte teljes mértékben kizárja a gyilkosság feltételezését. Az öngyilkosság indítékát egyesek Masaryknak a háború utáni csehszlovákiai események kilátástalan, antidemokratikus alakulása fölötti elkeseredésében látják.
Más szakértők és a kommunizmus bűntetteit dokumentáló és vizsgáló hivatal a nyomozó hatóságok jelenlegi következtetésétől eltérően bíznak abban, hogy végül is kiderül, ki vagy kik álltak a politikus halálának hátterében. Pavel Bret, az említett hivatal igazgatóhelyettese a Lidové Novinynak nyilatkozva elmondta: az ügy lezárása az orosz hatóságok jogsegélyszolgálatának az eredménye. A hivatal kérését bizonyos levéltári anyagok átadására vonatkozóan Moszkva azzal utasította vissza, hogy ezek az iratok mindmáig titkosított tényeket tartalmaznak. Azonban – fűzte hozzá Bret – a hivatal továbbra is szorgalmazza ezen anyaghoz való hozzájutás lehetőségét, remélve, hogy az oroszok átértékelik azok titkos voltát. Jaroslav Basta, Csehország moszkvai nagykövete szerint elképzelhető, hogy az oroszok néhány éven belül feloldják ezen iratok titkosságát.
***
Hoffmann nem vonul börtönbe. Egészségi problémák miatt egyelőre nem kezdte meg büntetése letöltését Karel Hoffmann, az egykori magas rangú csehszlovák kommunista vezető, akit a hatalommal való visszaélés miatt tavaly ősszel négyéves börtönre ítélt a bíróság. A prágai napilap szerint Hoffmannak január 5-én kellett volna megkezdenie büntetését, de védője közölte, hogy a 80 éves Hoffmann súlyos szívelégtelenségben szenved, ami lehetetlenné teszi, hogy börtönbe vonuljon. (MTI)