Tovább rontotta volna a gazdaság helyzetét amennyiben a kormány úgy dönt, hogy az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeinek a száz százalékát vásárolja meg jelenlegi tulajdonosaitól – közölte tegnap Göndör István MSZP-s országgyűlési képviselő. Az AKA tulajdonosainak kifizetésén túl az államnak kellett volna rendeznie a társaság teljes adósságállományát: ezeket a tételeket viszont egy összegben kellene kifizetni, mivel a bankok nem járultak hozzá a további hitelezéshez. A költségeket viszont újabb hitelfelvétellel lehetett volna felvállalni, a devizapiacon viszont komoly zavart okozna, ha az állam ekkora forintmennyiséggel jelenne meg euróvásárlás szándékával – tette hozzá a politikus. Ezzel szemben – mondta a képviselő – a negyvenszázalékos állami tulajdon biztosítja a kettős ügyvezetést, a menedzsmentjogokat, valamint a nyereség utáni osztalékot. Az M5-öst matricával lehet használni március 12-től, és 2005. december 31-ig megépül a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti új autópálya-szakasz. Göndör István szerint a közbeszerzési pályázat utóbbi esetben azért marad el, mert a továbbépítés költségeihez nem áll rendelkezésre az állami fedezet. A szocialista képviselő bírálta az előző kormányt, amiért 1998 és 2002 között nem tette lehetővé, hogy megépüljön az autópálya Szegedig. Egy 2000-ben készített felmérésre hivatkozva a politikus közölte: az autópálya hiánya miatt ötmilliárd forinttal kevesebb működő tőke áramlott a dél-alföldi térségbe, a beruházás 6,4 milliárddal volt kevesebb, az elérhető és a tényleges bevételek különbözete pedig a kimutatás szerint harmincnyolcmilliárd forint. Az export tizenhárommilliárd forinttal lett volna több, ha 1998 után megépül az autópálya, a vállalkozók nyeresége pedig 1,6 milliárd forinttal emelkedett volna. (A Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszt legjobb esetben is 2000-ben adhatták volna át, így gyakorlatilag értelmezhetetlen a felmérés a megadott időpontban – a szerk.)
Göndör István lapunk azon kérdésére, hogy miért nem építette tovább a koncesszióval rendelkező AKA az autópályát, holott 2003. december 31-ig kezdhetett a beruházáshoz, elmondta: az állami hozzájárulás ez esetben is elengedhetetlen, a Fidesz azonban elmulasztotta ezt a lehetőséget, mivel nem tett eleget a pénzügyi teljesítéseknek. Ismert: az AKA 1998-tól üzemelteti Európa legdrágább autópályáját, ezen felül a Horn-kormány alatt módosított koncessziós szerződésben az állami hozzájárulás mértékét – ami a magas díjak és az alacsony kereslet miatti elmaradt bevételt hivatott pótolni – tizenhárom féléven keresztül, az inflációt is beleszámítva, 45,77 milliárd forintban határozták meg a felek. Az AKA tulajdonosai ezen felül a koncessziós szerződésre hivatkozva igényelték a tartalékszámlák feltöltését, amit való igaz, az előző kormány nem teljesített.
Fónagy János országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a Fidesz kezdettől fogva támogatja az AKA kivásárlását és az autópálya továbbépítését, hiszen erre szüksége van a régiónak. Ugyanakkor ragaszkodnak az üzleti alapokon nyugvó, jogszerű kivásárláshoz, valamint ahhoz, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az összes beérkezett ajánlatot. Ezt minden adófizetőnek jogában áll megismernie, főként úgy, hogy tudomásuk szerint az M5-ös kivásárlására érkezett az AKA-énál kedvezőbb ajánlat. Hozzátette: indokolatlan bírálat éri az előző kormányt, hiszen az M5-höz hasonló problémát, az M1-es autópálya kivásárlását sikeresen megoldották. Az AKA feltételeit azért nem teljesítették, mivel a társaság pénzügyi igénye gazdaságilag vitatható volt.
A Postabank eladásáért kapott 101,3 milliárd forintot – az előzetes tervekkel ellentétben – az államháztartási hiány finanszírozására költötte a kormány. A bevételt nem hiánycsökkentő, hanem finanszírozási tételként számolták el a költségvetésben. A kormány ugyanakkor mindmáig nem adott elfogadható választ arról, hogy tavaly miért juttatták kedvező refinanszírozási hitelhez az AKA-t, amely akkor sem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter erről úgy foglalt állást, hogy jogállamban élünk, célunk a befektetők támogatása. Gaál Gyula politikai államtitkár is hasonlóképpen fogalmazott egy legutóbbi bizottsági meghallgatáson, amikor azt mondta, hogy számítanak a külföldi befektetőkre, egy magántulajdonra épülő polgári társadalmat szeretnének. Ennek némileg ellentmondanak a tárgyalásokon lezajlott események: az AKA és a hitelező külföldi bankok kedvezőtlen feltételeket ajánlottak a százszázalékos részvénycsomag megvásárlásához, és semmiféle garanciákat nem voltak hajlandók vállalni. Megtagadták továbbá, hogy a vevőt teljes körűen tájékoztassák a társasággal kapcsolatos információkról, ezzel szemben olyan nyilatkozatot kértek, hogy az állam a későbbiekben semmilyen igénynyel ne lépjen fel.
origo.hu
Nem fogja elhinni, milyen módszerrel lopott a tolvaj trió a kecskeméti áruházban
