Gyors ütemű, 7,4 százalékos pénzromlást vár az idei évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Járai Zsigmond elnök a jegybank tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a korábbinál magasabb inflációs előrejelzés legfőbb oka, hogy a januártól életbe lépett forgalmi- és jövedékiadó-emelés a várakozásoknál nagyobb mértékben drágította a fogyasztói árakat. Az infláció növekedéséhez hozzájárultak a vártnál gyorsabban emelkedő bérköltségek, a gyengébb forintárfolyam és a feldolgozatlan élelmiszerek árának év végi megugrása.
A jelenlegi gazdasági helyzet miatt az MNB 2005-re is fél százalékkal magasabb inflációt adott meg. Mint ismert, a januári inflációs adatok lényegesen rosszabbak lettek a piaci várakozásoknál: az élelmiszerek tíz százalékkal drágultak, míg a tömegközlekedés 16 százalékkal, az elektromos energia 19 százalékkal, a gyógyszerek pedig 23 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A jegybank államháztartási hiányra vonatkozó prognosztizációja szintén eltér a Pénzügyminisztériumétól: a pénzügyi tárca által idei évre megadott 4,6 százalékos deficittel szemben az MNB 5,3 százalékos hiányt vár.
A monetáris tanács tegnapi ülésén továbbra is érvényben hagyta a 12,5 százalékos jegybanki alapkamatot. A kamat mértékét a tanács a pénzpiaci bizonytalansággal indokolta. A döntéssel kapcsolatban Járai Zsigmond hangsúlyozta: sajnos elég sok idő szükséges ahhoz, hogy a befektetők bizalma visszatérjen.
A Morgan Stanley befektetési bank szerint a költségvetés bizonytalan helyzetére a jegybank inflációs jelentése is felhívta a figyelmet. Az MNB immár bizonyítékokat vár ígéretek helyett, mielőtt lazítana monetáris politikáján – írja a jelentés. A bank megállapítja, hogy az MNB azért nem csökkenti az igen magasnak számító irányadó kamatát, mert továbbra is kérdéses a kormánypártok elkötelezettsége a fiskális szigor fokozása mellett. Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője elmondta, hogy a jegybank és a Monetáris Tanács döntései nem jelentenek lényeges változást a korábbi piaci várakozásokhoz képest. A szakértő szerint az MNB által felemelt inflációs előrejelzés hátterében az áll, hogy a jegybank még mindig kockázatosnak tartja az államháztartás hiányára vonatkozó kormányzati célkitűzés teljesítését.
Az MNB inflációs jelentését összeállító szakértők szerint az államháztartás ez évi uniós szabályok szerint elszámolt hiánya az eddig bejelentett intézkedéssel 5,3 százalék lesz. A szakértők elmondták: az ez évi költségvetés adóbevételeinek előirányzatát több mint 215 milliárd forinttal túltervezettnek látják; az előirányzathoz képest egyebek mellett 120 milliárd forinttal kevesebb áfa-bevétel teljesül.
*
A Pénzügyminisztérium lapunk birtokába került jelentése megállapítja, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók azonnali és mélyreható beavatkozásokat tesznek szükségessé. A kormány szerdai ülésére készült előterjesztés szerint a jelenlegi helyzetben a költségvetési hiányt mérséklő fiskális politika egyértelmű prioritást élvez a monetáris politikával szemben.
***
Felkészületlenek a bankok.
Egy nemzetközi felmérés szerint a magyar bankok zöme még csak a helyzetértékelés elején tart, legalábbis a tőkemegfelelési szabályokat rögzítő, Bázel II. elnevezésű egyezmény alkalmazására való felkészülésben. A 2007-től már hazánkban is kötelezően alkalmazandó szabályrendszer egyebek mellett a különböző kockázatok (hitel-, működési kockázatok) fedezetét szavatoló tőke kiszámításának módját rögzíti, és meghatározza a felügyeleti jelentések és a nyilvános közzététel szabályait. A felmérés egyébként megállapította, hogy a bankok felkészületlensége világjelenség. (MTI)
origo.hu
Romániát előzi Magyarország egy friss rangsor szerint
