Az egyik hetilap konzervatív bírósági vezetőként írt önről, máshol arról lehet olvasni, hogy liberális, míg vannak, akik azt állítják, baloldali. Mit gondol, miért alakulhatott ki ennyi kép önről?
– Visszautasítok minden hasonló kijelentést. Nem az a gond, hogy mindenféle jelzőt aggatnak rám, hanem az, hogy ez egyben megbélyegzést is jelent.
– Ha azt mondom, „bíró ne hozzon igazságtalan ítéletet”, akkor azt fenyegetésnek veszik a Fővárosi Bíróságon?
– Természetesen nem, mivel a bírók nem hoznak igazságtalan ítéletet, hanem a jogszabályoknak és esküjüknek megfelelően döntenek az adott ügyekben.
– Azért említettem a fenti idézetet, mert a Bencsik Andrást fogházbüntetésre ítélő Cserni János bírót ért fenyegetések hangoztatására a Népszava először a fenti idézetet közölte. Ön ismer más esetet is?
– Az adott ügyben azt sérelmeztük, hogy az ítéletet hozó kollégám fényképét azzal a felhívással tették közzé az interneten, hogy „aki találkozik vele, az győzze meg, hogy legközelebb ilyen döntést ne hozzon”. Sokan azt mondják, hogy ez nem erőszakra való felhívás, de én máshogy vélem. Ezenkívül internetes fórumon a bírót különböző elfogadhatatlan minősítésekkel illették. Szerintem ez meghaladja azt a határt, amit el kell viselni egy bírónak.
– Nyilatkozataiban aggasztó jelenségnek minősítette az esetet, ellenben a rendőrség munkatársa szerint ez nem ügy. Vajon miért lehet ennyire eltérő a két álláspont?
– Mindenképpen aggasztó és figyelemre méltó a helyzet, hiszen a bírókat érintően új típusú támadási forma jelent meg.
– Ugyanakkor várható volt, hogy a példa nélküli ítéletről vita alakul ki, és ez akár internetes fórumoknak is témát adhat. A normális hangnemű hozzászólások közé, a névtelenség mögé bújva bárki irkálhat, így elképzelhető, hogy amikor önök fenyegetésről beszélnek, akkor mindössze bizonyos körök érdekében álló, rosszindulatú tréfáról van szó. Ismerve az adott ügy politikai vonatkozásait, felvetődhet, nem kellett volna nagyobb távolságtartással kezelni az ügyet?
– Függetlenül a politikai vonatkozásoktól, aggasztó jelenségre hívtuk fel a figyelmet. Ezt nem lehet tréfának tekinteni.
– Említette, hogy megvizsgálták, milyen jogi lehetőségeket tehetnek. Mire jutottak?
– A jelenlegi jogi szabályozás szerint az érintettnek kellene magánvádas feljelentést tenni ahhoz, hogy megfelelő jogvédelmet kapjon. Ugye nem gondolja senki, hogy egy bíró ily módon fog eljárni, ezzel pedig senkinek sem szabad visszaélni. Másik lehetőségünk, hogy adatvédelmi biztoshoz fordulunk, hogy foglaljon állást az internetes közlésekkel kapcsolatban.
– Büntetőjogászként mennyire tartja elfogadhatónak egy újságíró bebörtönzését végső szankcióként?
– A konkrét ügy kapcsán fontosnak tartom leszögezni, hogy sajnos sokan öszszemossák a polgári és a büntetőjogi felelősség fogalmát. Azért fontos, hogy különválasszuk, mert a rágalmazás és a becsületsértés – ami az adott esetben felmerült – teljesen egyszerű, átlagos bűncselekmény. Nincs különbség, hogy újságíró vagy más állampolgár követi-e el. A hatályos törvények alapján lehet súlyosabb, akár letöltendő fogházbüntetést is kiszabni, s ez újságírókra ugyanúgy vonatkozik, mint másokra.
– Európai joggyakorlat, hogy amennyiben lehetséges más szankciókat adni, akkor arra kell törekedni, hogy a börtönbüntetést ne alkalmazzák a véleménynyilvánítás korlátozására.
– Mióta bírósági vezetői pozícióban vagyok, következetesen képviseltem, hogy a szabadságvesztés kiszabását utolsó lehetőségként kell alkalmazni, vagyis ha nincs más megoldás. A magyarországi büntetéskiszabási elv és rendszer azonban szigorú, 1998–2002 között kifejezetten súlyosbodtak a szabályok. Sokkal inkább hajlanak a végrehajtható vagy felfüggesztett szabadságvesztések felé, mint az enyhébb, pénzbüntetéssel járó vagy alternatív szankciók irányába.
– Csakhogy vannak olyan európai irányelvek, amelyek a magyar bíróságok számára is kötelezőek.
– Ha van rágalmazás mint bűncselekmény a magyar büntető törvénykönyvben, és ez bizonyos büntetési tételeket tartalmaz, akkor azokat kell alkalmazni mindenkivel szemben. Ugyanakkor szerintem sokkal kevésbé veszélyes a társadalomra, ha egy állampolgár rágalmaz valakit, mintha újságíró nagyobb nyilvánosság előtt tesz ilyet. Utóbbit másként kell megítélni, valójában a cikkíróval szemben súlyosabb szankciókat kell alkalmazni. Ez nem jelenti a véleménynyilvánítás korlátját.
– A döntés eredményezhet-e paradigmaváltást az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban?
– Nem, ez egy ügy a sok közül, csak nagyobb figyelmet kapott.
– Amikor a közelmúltban Tamás Gáspár Miklós ifjabb Hegedűs Lórántot felmentő ítélete után a bírók ellen uszító írást közölt, akkor is megvizsgálták, hogy milyen jogi lehetőségekkel élhetnek?
– Természetesen, de a két dolgot nem szabad összemosni. Az egyik egy bíró konkrét ügyével kapcsolatos támadás volt, a másik pedig egy közíró-filozófus álláspontja az igazságszolgáltatást ellátó bírókkal szemben.
– Pedig ott az erőszakra való felhívás sokkal konkrétabb formában jelent meg.
– Mindez jogi megítélés kérdése.
– Tamás Gáspár Miklóst cikke miatt büntetőjogilag felelősségre lehetetne vonni?
– Nem tudom megmondani, a bíróság nyilván eldöntötte volna.
– Amikor decemberben interjút kértünk öntől, hogy fejtse ki álláspontját a bíróságok elleni fokozódó támadásokról, azzal hárította el a kérést, hogy egyetért Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, és nem akarja az esetet külön kommentálni. Akkor miért nem érezte fontosnak, hogy bírósági vezetőként felszólaljon a támadások ellen?
– Oly mértékben fontosnak tartottam, hogy a közszolgálati televízióban Tamás Gáspár Miklós cikke után azonnal kifejtettem elítélő álláspontomat.
– Ugyanakkor nemcsak Tamás Gáspár cikke támadta a bírókat, hanem például pártpolitikusok és egyéb közszereplők is. Nemrég készült összesítés, amely szerint alig több mint egy hónap alatt körülbelül száz olyan újságcikket állítottak össze, amely a sajtótámadásokat tartalmazta.
– Kollégáim mindent elmondtak, én már semmi újat nem tudtam volna hozzátenni.
– Nemrég a Fővárosi Bíróság felfüggesztette az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyik határozatának a végrehajtását, amely a Tilos Rádió harmincnapos elhallgattatásáról rendelkezett. Mi alapján dönt a bíróság az ilyen esetekben?
– Ez a döntés igazodik az évek óta kialakított joggyakorlathoz. A végrehajtás felfüggesztése azért indokolt, mert ha ez nem történne meg, akkor később nem lehet érdemi döntést hozni. Ugyanis, ha végrehajtják az ORTT határozatát, majd azt bíróságon megtámadják, de végül olyan döntés születik, hogy kisebb szankció lett volna indokolt, akkor gyakorlatilag nem lesz végrehajtható a határozat.
– A közelmúltban úgy fogalmazott: nagyobb arányú támogatást szeretne az FB számára. Milyen különbség van elképzelései és a tényleges helyzet között?
– Majdnem biztos vagyok benne, hogy a 2004-es költségvetésünk nem lesz elegendő az idei feladataink ellátására. De a korábbi évek gyakorlatát ismerve, az OIT-nek van akkora tartaléka, hogy ezeket a problémákat kezelni tudja. Az ilyen helyzeteket a jövőben is úgy kell kezelni, hogy az FB ne jusson csődközeli helyzetbe. Elsősorban elhelyezési problémákkal küszködünk. A mostani székhelyünk negyedannyi létszámra épült, mint amennyien most dolgoznak ott. Ugyanakkor probléma, hogy az ítélőtáblákra távozott kollégáink megüresedett álláshelyeinek betöltésével tovább fiatalodik a bírói kar. Ennek azért van jelentősége, mert az eltöltött évek és szakmai tapasztalatok nagyon fontosak. Az elmúlt időszakban sorozatban olyan ügyek érkeznek hozzánk, amelyek adott esetben egy-egy bírónak több hónapos munkát jelentenek, ezért újra kellene gondolni az FB-n az elsőfokú tanácsoknak a számát és körét. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kellene venni az FB-re érkező elsőfokú ügyeknek az összetételét, és ennek megfelelően kellene felmérni, hogy milyen legyen a munkaterv, amihez bírói létszámot kell igényelni. Sajnos még bírónak és jegyzőjének csak közösen egy darab számítógépe van. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyik dolgozik, a másik nem tud számítógépet használni. Az EU-csatlakozás után nélkülözhetetlen lesz, hogy a bíró bármikor betekinthessen az európai joganyagba.
origo.hu
Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe
