Elmarasztal az OECD

Több pontban is elmarasztalja az OECD pénzügyi piacokról szóló jelentése Szlovákiát, mivel a szervezet szerint az elvárásoknak nem megfelelő minőségű és transzparenciájú a tőkepiaca, sőt a befektetői biztonság sincs kellően megalapozva.

Bizonytalannak és labilisnak látja a szlovák tőkepiacot az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2002. évre vonatkozó jelentése. Miközben a bankszektor profitja egyre jobban nő, s a biztosítási piac magánosítása mind nagyobb mértékű, addig a tőkepiac igen alacsony forgalmat generál. A legnagyobb probléma a likviditás és az átláthatóság, ezen két tulajdonság nélkül kevesen mernek befektetni a pozsonyi tőkepiacon, illetve kevesen vállalkoznak arra, hogy magánosítási eljárásba fogjanak. Az OECD jelentése a Mol– Slovnaft-ügyet hozta fel példaként, ahol a magyar olajipari cég mint privatizáló és a szabályozások szerint később felvásárló, abba a problémába ütközött, hogy a rosszul szabályozott szlovák tőkepiacon árfolyam-manipuláció áldozata lett. A tőkepiaci szabályozás hiányosságait kihasználva árfolyamfelhajtó tranzakciókkal próbálták meg egyes befektetők értékesíteni a tulajdonukban lévő közel 15 százalékos Slovnaft-részesedést. A Mol 2002 novemberében írt alá megállapodást a Slovbena és a Slovintegra, illetve a Mol közötti opció lehívásának gyakorlásáról, a lehívás módjáról. A jogszabály kimondja, hogy a részvények kereskedése csak a tőkepiacon keresztül történhet, így a megállapodás szerinti átruházás csak tőzsdei átkötéssel valósulhatott volna meg. Az adásvétel lefolytatásakor azonban a 15 százalékkal rendelkező befektetői csoport közbelépett, s árfolyam-emelkedést generált. Az OECD jelentése rámutat, hogy a Mol példája is jelzi, a szlovák tőkepiac szabályozását át kell dolgozni, mert különben lasszóval is nehezen fogható olyan befektető, aki a bizonytalan piacon invesztálna.