Importbor telítheti a hazai piacot

Egyelőre még nagy arányban találkozhatunk az áruházláncok polcain a magyar borokkal, ám a helyzet az uniós csatlakozással változik majd: valószínűleg kedvezőtlenebbre fordul.

Sok alacsonyabb kategóriájú hazai bor található a magyar hipermarketekben, a kisebb termelők azonban nem tudják megfizetni a polcpénzt. A polcokat a kereskedők veszik meg, s azokat olyan borokkal töltik meg, amelyek számukra forgalmat, hasznot biztosítanak – nyilatkozta lapunknak Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. ügyvezető igazgatója. Ezek között a borok között azonban alacsony, 10-20 százaléknyi az importborok aránya. A helyzet azonban – bár a fogyasztók egyelőre nem keresik a külföldi borokat – változni fog, mert a külföldi borok részesedése a csatlakozással együtt járó változásokból adódóan emelkedni fog.
Hasonlóképpen ítéli meg a magyar borok nagy láncokban betöltött helyzetét Varga Péter, a legnagyobb, évi több millió palackot forgalmazó családi pincészet tulajdonosa. Ő is úgy látja, hogy a magyar borok 80-90 százalékban uralják a piacot. Véleménye szerint a kisebb termelők is könnyebben bekerülhetnek a hipermarketekbe, mivel azokban nagy a választék. Akkor is, ha az adott bort egy lánc egyetlen áruháza csak régiószinten forgalmazza. A diszkontokkal más a helyzet, mert azok nagyságrendekkel kevesebb bort forgalmaznak, mint a több száz bort kínáló szuper- és hipermarketek.
A Varga Pincészet tulajdonosa elmondta, hogy Franciaországban és Olaszországban a saját borok aránya 90 százalék fölött van, Németországban, amelynek szintén jelentős bortermelő hagyományai vannak, ez az arány ötven százalék alatt van. Varga Péter kifejtette: a napokban kapott egy meghívót egy spanyol csoporttól, amely évi négymillió liter bort értékesít saját ültetvényeiről, ezzel szemben Magyarországon bortermése az elmúlt két évben nem érte el ezt a mennyiséget. Ezzel együtt úgy látja, hogy a hazai borok magas aránya hosszú távon nem lesz tartható. Az, hogy a csökkenés mértéke mekkora lesz, rajtunk is múlik – tette hozzá.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese, Horváth Csaba szerint ha az áruházláncok betartják azt a szabályt, hogy beszerzési ár alatt nem értékesítenek, akkor nem borítják be az import- borok a piacot, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a termékek már most is vámmentesen érkeznek. A magasabb árfekvésű borok csökkenésével viszont lehet számolni, különösen a tengeren túli tételek esetében, mert azokra az EU csak 19 százalékos vámot vet ki, mi ellenben hetvenszázalékosat – mondta.