Ki áll a célkeresztben?

A köztévé ügyvezető alelnöke, Pinke György állítja: nem befolyásolja döntéseiben a politika. Az ügyvezető lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az újabb botrányok már az MTV-elnök-választási procedúra részei, bár ő nem indul az elnökségért. Kitért arra, hogy már megkapták a hatmilliárdos országgyűlési támogatást, de tartozásuk nyolcmilliárd forint. Pinke szerint amennyiben az EU-csatlakozásunk után sem módosítják a médiatörvényt, az MTV megkapja a European Broadcasting Union figyelmeztetését, most még csak a pályázatokból zárták ki őket.

Pindroch Tamás
2004. 02. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem adta be pályázatát az MTV elnöki posztjáért. Tavaly ilyenkor Ragáts Imre ügyvezető alelnök sokáig nem pályázott, végül májusban mégis őt választotta meg elnökké a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma. Ugyanazt a taktikát alkalmazza, mint elődje?

– Újdonság, amit Ragáts Imréről mond. Nem taktikázom: január 5-e óta vagyok ügyvezető, nem volt időm azzal foglalkozni, hogy elnöki pályázatot nyújtsak be, lobbizzak különféle pártoknál azért, hogy én legyek a köztévé első embere. Azt választottam, hogy operatívan irányítom a köztelevíziót, ügyvezetőként.

– Az utóbbi hetekben kísértetiesen hasonló ügyek bukkantak fel ügyvezetése alatt, mint Ragáts idejében: egyértelműen az a kép alakul ki az MTV-ről, hogy akárki is az elnök, folytatódnak a piszkos üzletek.

– Most azt akarják bebizonyítani, hogy jelenleg nincs alkalmas ember a köztévé élén. Ez már az elnökválasztási procedúra része, meg kell győzni az érdekcsoportokat, hogy a kuratóriumnak elnököt kell választania. Ezt tulajdonképpen megértem, csak nem szeretem, hogy alaptalanul a célkeresztben vagyok. Nincs üldözési mániám: alapelvem, hogy egyszerűen nem kell olyan dolgot tenni, amelyet nem lehet felvállalni.

– Ezek szerint az ön számára vállalható az az egymillió forintos tanácsadói szerződése, amelyet csak alelnökké választása után számlázott a köztelevízió cégének. Kozák Márton SZDSZ-es delegált egyenesen balfácánságnak titulálta, hogy akkor került sor a munkája kifizetésére, amikor ön már alelnök volt. Valóban balfácán módjára járt el?

– Nincs szó balfácánságról, ezt visszautasítom. Ugyanúgy, ahogy a teljesítést, a kifizetést is Ragáts Imre, az akkori elnök rendelte el; én nem írtam alá semmiféle kifizetést, nem is rendelkeztem aláírási jogkörrel, erről csakis az elnök dönthetett. Ez utóbbiról csak akkor értesültem, amikor megérkezett a pénz a bankszámlámra. A szakértői munkám törvényes volt, amelyet az MTV felügyelőbizottsága is megállapított. A munkám eredményeként határidőre elkészült az intézmény rövid távú konszolidációs és üzleti terve is. Egyébként az összes újonnan kinevezett igazgató is hasonló szerződéssel kötődött a köztévéhez.
– Mi lehet az előnye annak a – több televíziós és kurátor által is előnytelennek mondott – szerződéstervezetének, amely szerint 450 millió forintért szállítana műsorokat önöknek a Pax TV? Az MTV-ben van vallási és egyházi műsorok szerkesztősége, amely belsősként olcsóbban gyártja a programokat.

– Majdnem egy éve folynak az MTV és a Pax TV tárgyalásai: az ügyet azért terjesztettem az elnökség elé, mert le kell zárni valamilyen módon. A megállapodás világosan rögzíti, hogy milyen kölcsönösségek állnak fenn: azt a nézőközönséget, amelyet a Pax TV mind Magyarországon, mind Erdélyben megcéloz, nekünk is meg kell szólítanunk. Az együttműködésben az is benne van, hogy a szóban forgó műsorok közös logó alatt lennének láthatóak: a Pax társult csatornánk lenne. A vallási-ismeretterjesztő műsorok területén nagyon gyengék vagyunk. A Pax viszont kitűnő minőségű ilyen jellegű produkciókat készít, amelyeket az egyházak is elismernek. Az elképzelés az volt, hogy a Pax televízió teljes reklámidejével rendelkezni fogunk. Ezt csomagban, az MTV reklámidejével együtt értékesítettük volna. A szerződés bármikor felmondható, különös felmondási indok az, hogy a két tévé egymás irányában lévő követelése, műsortartozása nem egyenlítődik ki.

– Mi indokolta, hogy a Debreceni Városi Televízióval felmondta a csatorna regionális szerződését?

– A megállapodás mind jogi, mind gazdasági értelemben rossz, nem szándékozzuk megszüntetni, csak új alapokra akarjuk helyezni a szerződést.

– A városi televízió szerint viszont automatikusan tovább él a kontraktus, mivel nem követtek el súlyos szerződésszegést; továbbra is dolgoznak.

– A debreceni televízió elzárkózik az újratárgyalástól, így nekik valamilyen szempontból ez az állapot nagyon is előnyös. Feltéve, de nem megengedve, ha a debreceniek bírósághoz fordulnak, a testület dönthet majd arról, hogyan értelmezi azt a kontraktust, amely a jogászoknak sem világos. Az ugyanis képtelenség, hogy a megállapodás két évre köttetett, amelyet 2004 januárjában súlyos szerződésszegés esetén lehet csak felmondani, de ha ez nem következik be, további négy évre automatikusan meghoszszabbodik. A polgári jog szerint minden szerződést bármikor fel lehet mondani rendkívüli indokkal. El kell oszlatnom a pécsi stúdióval kapcsolatos aggályokat is: az ÁPV Rt. tulajdonában lévő ingatlan ügyében nem akarják felmondani a szerződésünket. Az állítólagos „botrányok” mellett viszont a sajtó arról nem számolt be, hogy tavaly év végén tényleg bűncselekmény történt a televízióban.

– Mire gondol?

– Karácsonykor kilopták az úgynevezett Ragáts-örökség részeit képező iratokat a bezárt irodámból. Az elnök úr postáját ekkor általános elnökhelyettesként én kezeltem, a személyügyi, belső áthelyezésekről szóló iratokat külön dossziéban, elzárva a fiókomban tároltam. Meglepetésemre ezen iratok fénymásolt változatai egy kuratóriumi ülésen kerültek elő. A feljelentést ismeretlen tettes ellen tettük az ügyben az V. kerületi rendőrkapitányságon; a nyomozás megindult.

– A köztelevízió – hosszú évek óta húzódó – legnagyobb problémája a csőd közeli gazdasági helyzete. Az Országgyűlés félévenként hatmilliárd forinttal segíti gazdálkodásukat, amellyel két-három hónappal az MTV megmenekül a teljes összeomlástól. Most is megkapták a pénzt. Mire költik ezt a hihetetlenül soknak látszó összeget?

– Amikor megkapjuk ezeket a céltámogatásokat, akkor már több milliárd forinttal több a tartozásunk, mint a kapott összeg. Most, amikor a hatmilliárd megjelent a folyószámlánkon, már nyolcmilliárdra rúgott a tartozásunk. Kifizettük az összes külsős munkatársunk bérét, a tartozásainkat 2003. június 30-ig, most fizetjük ki a műsoros területek számláit, és félre kell tennünk egy meghatározott összeget a most folyó közbeszerzési pályázatokra. Ezek a 2004-ben megrendezendő nagy sportesemények – az athéni olimpia, az atlétikai Európa-bajnokság – közvetítéseinek technikai hátterére, illetve a Híradó szerkesztésének és archiválásának digitalizációjára vonatkoznak.

– Az MTV tagja a European Broadcasting Unionnak (EBU), amelynek köszönhetően külföldi képriportokat kap, illetve közvetítheti az olimpiai játékokat és más sporteseményeket is. Az MTV azonban jelentős tagdíjhátralékot halmozott fel a szervezetben.

– Megpróbáljuk rendszeresen fizetni az éves tagdíjat, a sportesemények jogdíjait: idén ez hárommilliárd, tavaly másfél milliárd forintra rúgott. Azonban nemcsak a jogdíjakért, hanem a közvetítővonalakért is fizetünk. A sporttárca megígérte: anyagilag támogatni fogja ezeket a kifizetéseinket, de nem történt semmi. Sajnos ezt is műsoros költségkeretünkből kell kifizetnünk. Ez a helyzet sokáig nem tartható. Az a szomorú, hogy olyan magas elvárások vannak velünk szemben minden oldalról, s közben senki nem törődik azzal, hogyan tudjuk finanszírozni ezt a kivitelezést. Mást amúgy sem várok: egy szeretetteljes kézfogással fogják elintézni segélykiáltásunkat, ami felháborító.

– Az EBU a közelmúltban nyilvánvalóvá tette: ha Magyarországon továbbra is érvényesül a kormányfüggő médiafinanszírozás, akár ki is zárhatják a köztévét tagjaik közül. Az MTV elérhet-e annak érdekében valamit a hatalomnál, hogy a köztévé számára tragikus aktus ne következhessen be?

– Mind az EBU-tól, mind az Európai Uniótól jelzik számunkra a helyzet tarthatatlanságát. Az EBU pályázataiból – a nem normatív médiafinanszírozás miatt – már kizártak minket, így nagyon nagy összegek megszerzésétől estünk el. A következő lépés a figyelmeztetés lehet: első, második és harmadik, aztán jön a szankcionálás. Amenynyiben az EU-csatlakozásunk után sem módosítják a médiatörvényt, megkapjuk a figyelmeztetést. A jelenlegi finanszírozásban benne van az, hogy a hatalom befolyást gyakorolhat a televízióra, ha akar.

– Most nem gyakorol? Az nem befolyásolás, hogy Medgyessy Péter nevelt lánya, Tornóczky Anita lehet a köztévé „arca”, a miniszterelnök személyi titkárának édesanyja műsor-politikai igazgató, illetve Juszt Lászlónak, a baloldali véleményalkotók egyik meghatározó alakjának több műsora is fut a köztévében?

– Meggyőződésem, hogy nincs politikai befolyásolás. Leszögezem: soha, semmiféle politikai kérést nem kaptam. Személyes véleményem az, hogy a mai józan politikai erők felismerték: a legnagyobb politikai öngyilkosság lenne, ha megpróbálnák a közmédiákat politikailag befolyásolni. Ilyen szándékot nem tapasztalok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.