Csak félig elégedettek a felek azzal, hogy a tiltakozásokat lezárva eredmény született az agrártárgyalásokon. Németh Imre földművelésügyi miniszter elmondta, a tárgyalások jelenlegi lezárása csak egy állomás abban az érdekegyeztetési folyamatban, amelyet a tárca folyamatossá kíván tenni a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel és a fogyasztókkal. A gazdák elégedetlenségét a miniszter szerint elsősorban az váltotta ki, hogy az Európai Unióba tartó Magyarországon átrendeződnek a támogatási arányok, így a jövedelmi viszonyok is változnak. Németh Imre a megállapodás legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy a gazdálkodók visszatérhetnek hivatásukhoz, és megkezdhetik a tavaszi előkészítő munkálatokat, az érdekképviseleti szervezetek pedig felkészítik a gazdálkodókat a csatlakozásra.
*
A megállapodás szerint előrébb hozzák az őszre ígért top-up (a harmincszázalékos nemzeti kifizetések) felét, s azt már az első fél év végén megkaphatják a termelők. Pontosabban faktorálás útján beválthatják. A baj az, hogy a faktorálási költségek miatt hiába vállalja át azok felét az állam, a termelők nem jutnak maradéktalanul a nekik alanyi jogon járó támogatáshoz. Bizonyos számítások szerint a 30 százalékos nemzeti támogatásnak csak 95–97 százaléka jut majd el emiatt a gazdákhoz, ami azt is jelenti, hogy nem lehet – az uniós támogatásokhoz mérten – 55 százalékos támogatottsági szintről beszélni, hanem csak alacsonyabbról.
A megállapodás szerint a százmilliárdos agrárhitelprogram hatvanmilliárd forinttal bővül, s fele-fele részben oszlik meg az őstermelők és egyéni vállalkozók, valamint az integrátorok és az élelmiszer-ipari vállalkozások kivételével a mezőgazdasági társas vállalkozások között, a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő mezőgazdasági szövetkezetekre tízmilliárd forintot különítenek el. A Hajdú-Bét pórul járt termelőinek 900 millió forintos hitelt nyújtanak, s hitellel segítik a Parmalat tejtermelőit is.
A tejpiac rendezésére a tejtermelők április 15-ig literenként négy forint kiegészítő, úgynevezett tejtámogatásban részesülnek, a csatlakozásig pedig 68 forintos irányárat hirdet a szaktárca. Ezenkívül a termelők kilogrammonként két forintos tejkvóta-támogatásban is részesülnek, és plusz egy forintot kapnak a földalapú támogatások alapján. Az április 30-ig a 68 forintos felvásárlási árat megfizető feldolgozók hatvanmillió liter tej erejéig maximum 40 forintos literenkénti exporttámogatásban részesülnek. Azok a tejtermelők, akik november–decemberben nem kapták meg a 72 forintos felvásárlási árat, kompenzációban részesülnek, az év első két hónapjában értékesített tej után pedig további négy forintot fizet a tárca. Az állami kvótafelvásárlást nettó 40 forinton hirdetik meg, az iskolatej-programot pedig május elsejével bevezetik. A tejmegállapodásról a feldolgozók tegnap értesültek, így azt nem kívánták kommentálni. A termelők mentesülnek a mezőgazdasági termelést segítő fejlesztések áfa-terhelése alól is. A sertések után kétezer forintot fizet a szaktárca, s ezt a támogatást három évig fenntartja.
Jakab István, a Magosz elnöke sem volt maradéktalanul elégedett az egyezséggel, de úgy vélte, az a túlélést biztosítja, különösen akkor, ha a felek betartják a megállapodás pontjait. A tejágazat szerepét Mádl István, a demonstrációs bizottság tejtermelőket képviselő tagja úgy értékelte, hogy a termelők május elsejéig biztonságban vannak.
Nagy Tamás, a MOSZ elnöke elmondta, ha a megállapodás nem jött volna létre, akkor a baromfiágazatnak 40, a tejágazatnak 42, míg a sertéságazat 27 százaléka ment volna tönkre.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magán-erdőgazdálkodók szombattól folytatják forgalomlassító demonstrációjukat, miután az illetékesek a szerda esti agrármegállapodásban egyetlen mondatban sem tértek ki gondjaik megoldására.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Nézzen képeket az érettségiző diákokról!
