Draskovics Tibor elmondta, hogy az intézkedésekre a gazdaság felbomlott egyensúlya miatt volt szükség. Az államháztartás hiánya a múlt év végére tarthatatlanul magas szintet ért el: a deficit GDP-arányos mértéke nemcsak a tervezettet, de még az év végén módosított mértéket is meghaladta. A Pénzügyminisztérium az idei évre vonatkozó államháztartási hiányt már januárban megemelte, indokolásuk szerint azonban az új, 4,6 százalékos deficit is csak a most elfogadott szigorításokkal érhető el. Nem mehetünk tovább azon az úton, amely magas adót, nagy államháztartási hiányt és jelentős államadósságot jelent – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Draskovics Tibor kifejtette: a beruházások átütemezése azt jelenti, hogy mintegy öt évvel kell elhalasztani bizonyos állami kötelezettségeket. Ez az autópályák kivételével a már meghirdetett útépítésekre is vonatkozik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) vonatkozó elvonásról szólva a pénzügyminiszter elismerte: valóban törvénytelen a pénzügyi tárca szigorítási előírása, mert a PSZÁF nincs alárendelve a kormánynak. Ugyanakkor hangsúlyozta: az országban egyedüli intézményként csak a PSZÁF gondolja azt, hogy rá nem vonatkoznak a költségcsökkentő intézkedések, ezért azonnal kezdeményezik az intézményre vonatkozó törvény módosítását.
*
Megszüntetnek, illetve összevonnak több közalapítványt. Nem folytathatja munkáját például az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány. Csillag István gazdasági miniszter adórendszer-módosító javaslatairól a pénzügyi tárca vezetője elmondta: az adók megváltoztatására elsődleges joga a Pénzügyminisztériumnak van. Csillag István indítványai nem számítanak újnak, azokon jelenleg is dolgozik a pénzügyi tárca – hangsúlyozta Draskovics. Az Egészségbiztosítási Alap kilencmilliárd forintos költségcsökkentésével kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: itt mindössze másfél százalékos elvonásról van szó. Úgy gondolom, minden kórházi gazdasági vezető meg tud takarítani ennyit úgy, hogy senki ne vegye azt észre – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mi indokolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 401 milliárdos további hiányról szóló jelentését, Draskovics elmondta: a jegybank csupán kockázatokat lát az államháztartás hiányának tarthatóságában. Az idei hiány mértéke azért vált ismételten kérdésessé, mert a jegybank legfrissebb jelentése a Pénzügyminisztériumnál 401 milliárd forinttal rosszabb költségvetési egyenleget prognosztizált. A hiány kiszámításában az MNB már figyelembe vette a Draskovics-csomagot, s kalkulált az inflációs tartalékkal is. Összességében a jegybank – a kormány 4,6 százalékos GDP-arányos hiányával szemben – 5,3 százalékos deficitet jósol az idei évre. Az MNB szerint mindenképpen további takarékosságra van szükség a deficitcél elérésének érdekében: a jelentés elsősorban a költségvetés bevételi oldalát tartja problémásnak. A jegybank számításai azt mutatják, hogy a költségvetésben szereplő bevételi előirányzathoz képest lényegesen kevesebb lesz a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok összege.
Az MNB szerint a kiadási oldallal is gondok vannak: a gyógyszerkassza, a táppénz, valamint az özvegyi nyugdíj kiadásait a pénzügyi tárca alultervezte, a meglóduló infláció miatt pedig idén még nyugdíjkorrekcióra is számítani kell. Ezek a tételek összesen 52 milliárdos többletkiadást jelentenek a költségvetésnek. A jegybank szerint 55 milliárd forinttal alultervezték a lakástámogatásokat is, hazánk államadósságának kamatkiadásai pedig 80-85 milliárd forinttal lesznek nagyobbak ebben az esztendőben.
Az MNB számításait igazolják a hazai és külföldi elemzők jelentései is, amelyek szerint a tegnap bejelentett szigorításokat hamarosan újabbak követik. Amenynyiben a kormány tartani kívánja az általa egyszer már felemelt államháztartási hiány mértékét, úgy elkerülhetetlenek az újabb elvonások – hangsúlyozza a Morgan Stanley befektetési bank magyar gazdaságról készült elemzése. Az egyik legjelentősebb londoni pénzintézet a tegnap jóváhagyott takarékossági intézkedéseken túl további 45 milliárd forintos megszorításra számít. A bank elemzői szerint az újabb költségcsökkentési döntések elsősorban a védelmi kiadások terén, valamint a tárcáknál megmaradt előirányzatok részleges elvonásánál várhatók. A jelentés hangsúlyozza: noha újabb tételek elvonása megoldható kormányzati hatáskörben, továbbra is kérdéses marad a kormány és a kormánypártok elkötelezettsége a fiskális szigor fokozása mellett. A Morgan Stanley irreálisnak ítéli meg a kormány által idei évre kitűzött 4,6 százalékos államháztartási hiányra vonatkozó célt: a pénzügyi tárcával szemben a londoni bank elemzői a GDP 5,6 százalékát elérő deficitet prognosztizálnak.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege úgy ítéli meg, hogy a kormány nem biztos a 155 milliárd forintos takarékossági csomag sikerében. A bank elemzése szerint ezt támasztja alá az is, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök márciusról április végére halasztotta az euró bevezetéséről szóló kormánydöntést. A korábban ígért költségvetési intézkedések eddigi következetes kudarca miatt nem valószínű, hogy a kormány által előzetesen tervezett euróbevezetés tartható – hangsúlyozza a bank jelentése.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője szintén úgy ítéli meg, hogy a tegnapi kormánydöntés megszorításai nem elegendők a Pénzügyminisztérium által meghatározott államháztartási hiány eléréséhez. Az elemző szerint majdnem biztosra vehető, hogy a vállalt deficit elérésének érdekében újabb elvonások lesznek a minisztériumoknál. A következő lépésként az előző évek maradványainak zárolása valószínűsíthető, ezzel a döntéssel ismételten a tárcák túlköltekezését fogja vissza a kormány – hangsúlyozta Nyeste Orsolya. A jegybank és a kormány által eltérően értékelt államháztartási hiányról szólva az elemző kifejtette: a magasabb hiányt előrejelző MNB-jelentés jobban megfelel a jelenlegi gazdasági folyamatoknak.
*
A kormány rossz helyen spórol: rövid távon a bizalom helyreállítására, közép- és hosszú távon pedig a vállalkozások ösztönzésére és a beruházások indukálására lenne szükség – jelentette ki tegnap Varga Mihály a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke szerint a költségvetés makroszámait végre hozzá kell igazítani a valós folyamatokhoz, kerülni kell az adónövelő lépéseket és biztosítani kell az EU-pályázatok hazai forrásait. A Fidesz egyetért az alapítványok összevonásával, illetve megszüntetésével, ám ez nem vonatkozik a Bursa Hungarica megszüntetésére, amelyen keresztül sok önkormányzat támogathatta a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok tanulását.
A Fidesz bírálta azt is, hogy a felsőoktatás támogatását nyolcmilliárd forinttal, az MTA költségvetését kétmilliárd forinttal csökkentették, ami szerintük azt jelzi, hogy a döntés nemcsak a folyamatban lévő beruházásokat, hanem a jövőbe való befektetéseket is visszafogja. Draskovics Tibor eddig két dolgot tett: egy nap alatt titkon eladta a Mol állami részvényeinek felét, s most lenyelette a 185 milliárdos megszorító gombócot a kormánnyal – tette hozzá Varga Mihály.
***
Konzervál a Draskovics-csomag. Az MDF szerint a Draskovics-csomag nem megoldja, hanem konzerválja a gazdaság válság közeli helyzetét. Herényi Károly, a demokrata fórum frakcióvezetője közölte: a kormány döntése bizonyítja, hogy a tavaly decemberben kirobbant pénzügyi és gazdasági válság kezelésére a kabinetnek nincs orvossága. A takarékossági csomag csak a költségvetés hiányait igyekszik kisebbíteni, de a jövő rovására. Herényi kiemelte, a tudásalapú társadalom megteremtése vízió marad, miután a pénzügyminiszter a fűnyíróelvet alkalmazza: az oktatási tárca 8,6 milliárd forinttal rövidül meg, míg az MTA költségvetését kétmilliárd forinttal kurtítják meg. – Az MDF továbbra is a költségvetés alapos átdolgozását javasolja, ami megteremtené a gazdaság fejlődésének és versenyképességének pénzügyi alapjait – szögezte le a politikus. (T. G.)
***
A Draskovics Tibor által tegnap bejelentett megszüntetések
Megnevezés Végrehajtás határideje
Egy rendészeti szakközépiskola (BM) 2004. július 31.
EU Kommunikációs Közalapítvány (MeH EU-integráció) 2004. április 30.
Bursa Hungarica Közalapítvány (OM) 2004. június 30.
Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány (PM) 2004. június 30.
In-forrás XXI. Kht. (MeH) 2004. június 30.
Hungarian Review Információs és Kiadói Kht. (MeH) 2004. június 30.
Nemzeti Labdarúgó Akadémia Kht. (GYISM) 2004. június 30.
Megjegyzés: a további intézménymegszüntetésekről, -összevonásokról és költségcsökkentésekről az egyes tárcák adnak a későbbiekben információt.
***
Teljes vagy részleges privatizálás
Megnevezés Végrehajtás határideje
Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet Kft. (GKM) 2004. december 31.
ÉKKO Építőipari Közszolgáltató, Kereskedő és Oktató Kft. (GKM) 2004. december 31.
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. (GKM) 2004. december 31.
Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft. (GKM) 2004. december 31.
EXVÁ Kft. (GKM) 2004. december 31.
Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. (GKM) 2004. december 31.
Club Aliga Rt. (teljes értékesítés, ESZCSM) 2004. június 30.
origo.hu
Ekkor dönthet a kormány az újabb árréscsökkentésről
