Megjelent a parlament honlapján kedden késő este a 2026-os költségvetésről szóló törvényjavaslat. A tervezetből kiderül, hogy hazai makrogazdasági pályát nem kevés kockázat övezi - amire a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett - a szaktárca továbbra is kitart amellett, hogy 2026-ban: 3,6 éves átlagos infláció mellett, 4,1 százalékkal bővülhet a GDP. A költségvetési hiány az idei 4 százalék körüli szint után 3,7 százalékra olvadhat, ami eredményszemléletben 3588,2 milliárdos, míg pénzforgalmi személetben 4218,5 milliárdos deficitet takar - írta elemző cikkében a Világgazdaság.
A bevételi előirányzata 39 546,3 milliárd forintot, addig a kiadási előirányzata 43 764,9 milliárd forint tartalmaz. Mindkét főösszeg 2,1 százalékkal magasabb az ideinél.
A kabinet várakozásai szerint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP 2026-ban 95 747 milliárd forintra emelkedik, így ha tartani tudja a kormány a terveit, akkor az államadósság jövő év végén a GDP 72,3 százalékára csökkenhet a 2025 végére tervezett 73,1 százalékról. A kabinet úgy számol, hogy 2026. december 31-én nominálisan 69 227,7 milliárd forint lesz az államadósság mértéke.
Oktatási kiadásokra összességében 4030 milliárdot irányzott elő a Nemzetgazdasági Minisztérium, 160 milliárddal többet a 2025-ösnél. Ez az összeg szinte egy az egyben megegyezik a jövő januárban esedékes fizetésemelés költségvetési kiadásaival.
Egészségügyre 2026-ban 3919 milliárdot költenének, ami 280 milliárdos növekedés egy év alatt, tehát nem igazak azok az állítások, hogy jövőre csökkentené a kabinet az egészségügyi kiadásokat. Ráadásul itt történt egy jelentős változás, a nagy értékű gyógyszertámogatás finanszírozását a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz sorolták. Nagy Márton szerint nem volt elég alapos a Költségvetési Tanács, amikor azt állapította meg, hogy kevesebbet költ egészségügyre. A költségvetést ugyanis nem funkcionálisan kell megnézni, a tárcák között oszlik szét ez az összeg.
A családtámogatások emelkedése jelenti a legnagyobb tételt a 2026-os költségvetés kiadásainak növekedésében. Orbán Viktor miniszterelnök az idei évértékelőn, februárban jelentette be, hogy a családi adókedvezmény megduplázása mellett októbertől a három gyermekes, majd 2026. január elsejétől felmenő rendszerben a két gyermekes anyák is szja-mentességet kapnak. Ez már jövőre is óriási bevételkiesést okoz az államkasszának. A családi adókedvezmény megduplázására 2025 augusztusától 80 milliárdot, majd a második lépcsőben, 2026 januárjától további 290 milliárdot szán a kormány. A 3 gyermekes anyák szja-mentessége idei 50 milliárdos összege után pedig ez jövőre 200 milliárdba kerül, a 2 gyermekes anyáké pedig 120 milliárdba, ezen felül szja-mentes lesz a CSED/GYED, ami a 2025-ben 10 milliárd pluszt, 2026-ban már 15 milliárdot hagy ott a családoknál.
Ezzel összességében a családtámogatásokra fordított összeg 2026-ban 765 milliárd forinttal emelkedik a 2025-ös előirányzathoz képest és Nagy Márton számításai szerint eléri a 4800 milliárd forintot.
A kormány egyébként idesorolta, a "lakosságot érintő kedvező fejlemények" közé a lakossági állampapírokra járó kamatkifizetéseket, amely még jövőre sem tűnik el. Összesen 807 milliárdot fizetnek ki az államampapírok kamataira.
Fontos változás volt az büdzsében, hogy megszűnt a rezsivédelmi alap, és a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül. Jó hír a költségvetés mozgástere szempontjából, hogy 2024 óta folyamatosan mérséklődnek az energiaárak, így a 2025-ös költségvetésben szereplő 880 milliárd után, jövőre már csak 792,5 milliárd forint kiadással tervez a kormány a rezsicsökkentés címszó alatt.
A nyugdíjszerű ellátásokra ugyanakkor nem szánt kevesebbet a javaslatot kidolgozó szaktárca, ezt amúgy sem tehetné, hiszen a törvény kötelezi. Ennek megfelelően 3,6 százalékos, inflációval megegyező emelést kapnak 2026 januárban a nyugdíjasok. Előtte azonban még idén novemberben a vártnál magasabb drágulás miatt kifizet nekik a kormány 91 milliárdot nyugdíjkorrekcióra, illetve 75-85 milliárdot áfa-visszatérítésre.
Csak öregségi nyugdíjakra 2026-ban 5281 milliárdot tervez kifizetni az államkincstár, ami 261 milliárddal magasabb az idei tervnél.
Továbbra is külön jogcímen található meg a költségvetésben a 13. havi nyugdíj, csak ez az egy tétel 586 milliárdos kiadást jelent az államkasszának. De a Nők 40 program és az özvegyi nyugellátások is hatalmas összeget tesznek ki: az előbbire 538 milliárdot, az utóbbira 556 milliárdot szánnak. Összességében a nyugdíjkassza már 7700 milliárd forintnál jár.
A legnagyobb kérdést minden évben az áfabevételek jelentik a költségvetésben, a kormány ugyanis a 2010-es évek elején a rossz állapotban lévő munkaerőpiac miatt tudatosan az élőmunkát terhelő adókat csökkentette, hogy javítsa a foglalkoztatottságot Magyarországon. Másrészről viszont ez azt eredményezte, hogy lényegében a fogyasztási típusú adókra, mint az áfabevételekre épül a költségvetés, így ha fogyasztás visszaesik, azt az állam is megérzi. Ezt láttuk visszaköszönni 2023-ban, amikor a magas infláció miatt kieső fogyasztás hatására 1000 milliárddal maradtak el az áfabevételek a tervezettől. Azóta a helyzet sokat javult, a fogyasztás helyreállásával a költségvetés is jobb állapotban van, ami még akkor is igaz, hogy három hónap alatt 62 százaléka teljesült az éves tervnek.
Jövőre 8793 milliárd forint bevételt vár a kormány áfa-ból, ami 516 milliárd forinttal magasabb az idei előirányzatnál.
Szintén meghatározzák a költségvetés bevételi oldalát a személyijövedelemadó-befizetések, itt azonban jövőre már kevesebb befizetést vár a kormány. Bár a két-három gyermekes anyák szja-mentességével és a családi adókedvezménnyel több száz milliárdról mond le az állam, ehhez képest 70 milliárddal csökkentette a 2026-os előirányzatot, ami 4837 milliárd forint.
A gazdasági szervezetek befizetései így néznek ki 2026-ban:
- A legnagyobb tétel továbbra is a társasági adó, amelyből 1258 milliárdot tervezett be a szaktárca, ez azonban 27 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.
- A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 2026-ban tovább emelkedik, 292 milliárd forintra, ami 39 milliárdos növekedés.
- A kiskereskedelmi adóból szintén többet vár a minisztérium, 34 milliárddal, így már 329 milliárdnál jár az előirányzat.
- Kisvállalati adóból, azaz a kivából 2026-ban 303 milliárd bevétellel számol a kormány, ez 46 milliárddal több, az ideinél.
- Útdíjakból 685 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
- Viszont az energiaágazat befizetései majd 100 milliárddal csökkennek, de így is 195 milliárd bevételt terveznek jövőre.
- A pénzügyi tranzakciós illetékből 605 milliárdot vár kormány, ami 16 milliárdos emelkedés.
- A különadóknál fontos változás, hogy megszűnt a gyógyszergyártók különadója.
