Megvannak a sarokszámok, már látni a költségvetést

Jövőre 95,7 ezer milliárd forint GDP-vel számol a minisztérium.

Fotó: Vémi Zoltán

Fontos változás volt az büdzsében, hogy megszűnt a rezsivédelmi alap, és a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül. Jó hír a költségvetés mozgástere szempontjából, hogy 2024 óta folyamatosan mérséklődnek az energiaárak, így a 2025-ös költségvetésben szereplő 880 milliárd után, jövőre már csak 792,5 milliárd forint kiadással tervez a kormány a rezsicsökkentés címszó alatt.

A nyugdíjszerű ellátásokra ugyanakkor nem szánt kevesebbet a javaslatot kidolgozó szaktárca, ezt amúgy sem tehetné, hiszen a törvény kötelezi. Ennek megfelelően 3,6 százalékos, inflációval megegyező emelést kapnak 2026 januárban a nyugdíjasok. Előtte azonban még idén novemberben a vártnál magasabb drágulás miatt kifizet nekik a kormány 91 milliárdot nyugdíjkorrekcióra, illetve 75-85 milliárdot áfa-visszatérítésre.

Csak öregségi nyugdíjakra 2026-ban 5281 milliárdot tervez kifizetni az államkincstár, ami 261 milliárddal magasabb az idei tervnél.

Továbbra is külön jogcímen található meg a költségvetésben a 13. havi nyugdíj, csak ez az egy tétel 586 milliárdos kiadást jelent az államkasszának. De a Nők 40 program és az özvegyi nyugellátások is hatalmas összeget tesznek ki: az előbbire 538 milliárdot, az utóbbira 556 milliárdot szánnak. Összességében a nyugdíjkassza már 7700 milliárd forintnál jár.

A legnagyobb kérdést minden évben az áfabevételek jelentik a költségvetésben, a kormány ugyanis a 2010-es évek elején a rossz állapotban lévő munkaerőpiac miatt tudatosan az élőmunkát terhelő adókat csökkentette, hogy javítsa a foglalkoztatottságot Magyarországon. Másrészről viszont ez azt eredményezte, hogy lényegében a fogyasztási típusú adókra, mint az áfabevételekre épül a költségvetés, így ha fogyasztás visszaesik, azt az állam is megérzi. Ezt láttuk visszaköszönni 2023-ban, amikor a magas infláció miatt kieső fogyasztás hatására 1000 milliárddal maradtak el az áfabevételek a tervezettől. Azóta a helyzet sokat javult, a fogyasztás helyreállásával a költségvetés is jobb állapotban van, ami még akkor is igaz, hogy három hónap alatt 62 százaléka teljesült az éves tervnek.

Jövőre 8793 milliárd forint bevételt vár a kormány áfa-ból, ami 516 milliárd forinttal magasabb az idei előirányzatnál.

Szintén meghatározzák a költségvetés bevételi oldalát a személyijövedelemadó-befizetések, itt azonban jövőre már kevesebb befizetést vár a kormány. Bár a két-három gyermekes anyák szja-mentességével és a családi adókedvezménnyel több száz milliárdról mond le az állam, ehhez képest 70 milliárddal csökkentette a 2026-os előirányzatot, ami 4837 milliárd forint.

A gazdasági szervezetek befizetései így néznek ki 2026-ban:

• A legnagyobb tétel továbbra is a társasági adó, amelyből 1258 milliárdot tervezett be a szaktárca, ez azonban 27 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.
• A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 2026-ban tovább emelkedik, 292 milliárd forintra, ami 39 milliárdos növekedés.
• A kiskereskedelmi adóból szintén többet vár a minisztérium, 34 milliárddal, így már 329 milliárdnál jár az előirányzat.
• Kisvállalati adóból, azaz a kivából 2026-ban 303 milliárd bevétellel számol a kormány, ez 46 milliárddal több, az ideinél. 
• Útdíjakból 685 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
• Viszont az energiaágazat befizetései majd 100 milliárddal csökkennek, de így is 195 milliárd bevételt terveznek jövőre.
• A pénzügyi tranzakciós illetékből 605 milliárdot vár kormány, ami 16 milliárdos emelkedés. 
• A különadóknál fontos változás, hogy megszűnt a gyógyszergyártók különadója.