A cseh parlament képviselőháza egymondatos törvénybe iktatta Edvard Benes, Csehszlovákia második elnöke érdemeit az állam létrehozása terén. A kommunista és a szociáldemokrata képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot a Polgári Demokrata Párt (ODS) képviselőinek közel egyharmada is támogatta. Benes érdemeinek törvénybe iktatását a leghatározottabban a KDU – Csehszlovák Néppárt, illetve a Szabadság Unió honatyái ellenezték.
A sokat vitatott törvényt a cseh közvélemény, a politikai színtér szereplőinek többségével összhangban, Prágának a szudétanémetekhez intézett üzeneteként értelmezi. Ez az üzenet – Benes érdemeinek úgymond kőbe vésése után – azt tartalmazza, hogy a csehszlovákiai németek és magyarok kitelepítését, vagyonuk elkobzását, állampolgári jogaiktól történt megfosztását lehetővé tevő és a kollektív bűnösség elvét alkalmazó benesi dekrétumok kétségbevonhatatlanok. Ezt, némi jobboldali segédlettel, a cseh parlament baloldali többsége döntötte el, figyelmen kívül hagyva a konzervatív polgári oldal ellenérveit, hogy Benest felelősség terheli a müncheni döntés elfogadásában, a háború utáni államosításokban és az 1948-as kommunista hatalomátvételben betöltött szerepéért. Jóllehet a törvényjavaslat egyik szociáldemokrata előterjesztője Benest „a demokrácia és az európaiság jelképeként” emlegette, elemzők a jogszabályt belpolitikai eszközként értelmezik, amellyel különféle populista és radikális csoportosulások szavazótáborát lehet megcélozni, például a tulajdonjogi viszonyok esetleges kétségbevonásának emlegetésével. A cseh–német viszony szakértői közül sokan úgy vélik, hogy a múlt megmásíthatatlan eseményeit utólagosan nem minősítheti a parlament, ez a történészek dolga.
origo.hu
Súlyos hibákat tártak fel a Flórián téri hídon, jól halad a felújítás
