Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. július 01.
Belgium
Portugália
21:002024. július 01.
Szlovénia

Új erdélyi magyar alternatíva

2004. 02. 10. 0:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Precedensértékű választások elé néz ebben az évben az erdélyi magyarság. Tizennégy éves önálló politikai szereplése során ugyanis először kínálnak számára alternatívát, amelyek közül már a júniusi romániai helyhatósági választásokon válogathat.
A felvidéki és a vajdasági magyarokhoz hasonlóan immár az erdélyi magyar közösséget is megcsapta a politikai alternatívák szele. Az 1989-es romániai rendszerváltás óta mondhatni érdek-képviseleti egyeduralmat élvező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett új szervezetek is megjelentek a politikai porondon, és kínálnak más programot a magyar szavazatokért. Az érdekképviseletének taktikáját mindeddig az egységre és a lassú, de biztos megvalósításokra alapozó RMDSZ-nek olyan „kihívói” lettek, mint az erdélyi és a székelyföldi magyar közösség autonómiájának kivívását halaszthatatlan célként kitűző Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT), valamint programját a választás szabadságára építő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ).
Eltérő helyzetértékelések, a célokra és eszközökre vonatkozó politikai véleménykülönbségek már az RMDSZ megalakulása óta jelen vannak a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének életében, a kétpólusú politikai rendszer ellenben 2003-ban kristályosodott ki. Addig ugyanis sikerült mederben tartani a belső ellentéteket az egy évtizeddel korábban politikai ideológiák mentén létrehozott platformok intézményesítésével, ám a nézetkülönbségek tavaly már „kivándoroltak” a szövetségből. Az erre utaló első jelzés a Tőkés László református püspökkel rokonszenvező, az RMDSZ ellenzékének „belső gyűjtőpártjaként” tevékenykedő Reform Tömörülés platformtól érkezett. A szövetség radikálisainak nevezett politikusok ugyanis bejelentették, nem vesznek részt az RMDSZ február 1-jei, Szatmárnémetiben rendezett hetedik kongresszusán, amely aztán megadta a „kegyelemdöfést” az erdélyi magyar politikum egységének, mivel a kongresszus törölte az RMDSZ alapszabályából a tiszteletbeli el-nök intézményéről szóló fejezetet. Tisztségének megvonása az egyre mélyülő ellentétek miatt nem érte váratlanul Tőkés Lászlót, hiszen már a kongresszussal egy időben, ugyancsak Szatmárnémetiben megszervezte az erdélyi magyarság egyfajta parlamentjeként elképzelt EMNT megalakulását elősegítő fórumot. Ezzel párhuzamosan jött létre a Székely Nemzeti Tanács.
Az EMNT és az SZNT tevékenységéhez közvetlenül kötődik a különböző erdélyi polgári szervezetek megalakulása is, amelyek a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette Magyar Polgári Szövetség keretében önálló jelölteket indítanak a júniusi helyhatósági választásokon. Legnevesebb nagyváradi „favoritjuk” az RMDSZ jelenlegi bihari parlamenti képviselője, Szilágyi Zsolt, aki – a román pártok jelöltjei mellett – éppen az RMDSZ jelöltjével szemben száll harcba a polgármesteri tisztségért. Az RMDSZ jelenleg az „aki nincs velünk, az ellenünk van” elv alapján fogalmazza meg a polgári törekvésekkel szembeni pozícióját, így a magyarság egysége elleni politikai „merényletnek” tartja az MPSZ kínálta alternatívát. Miközben az RMDSZ szerint a magyar–magyar harc veszélyezteti a közösség önkormányzati és parlamenti képviseletét, a polgári oldal képviselői ezzel szemben a politikai pluralizmus kialakulásának természetes folyamataként értékelik a választás szabadságának „felkínálását”. Hogy milyen mértékben vezet majd az erdélyi magyar politikai erőviszonyok átrendeződéséhez ez az új alternatíva, arra csupán a romániai helyhatósági választásokkor megszerzett mandátumok ismeretében lehet válaszolni, sőt ugyancsak ezek fényében lehet majd prognózist adni az őszi parlamenti választásokra is. Utóbbi pedig máris felvet egy újabb kérdést, mégpedig hogy a jelenleg teljes elzárkózást tanúsító RMDSZ hajlandó lesz-e elfogadni az MPSZ együttműködési javaslatát, vagy megkockáztatja, hogy szenátor- és képviselőjelöltjei a politikájától elfordult és a polgári szervezetek táborába átállt magyar választók szavazatai nélkül esetleg kevesebb mandátumot szereznek a bukaresti parlamentben. Ennek az erdélyi magyar politikai versenyfutásnak a végkimenetele azonban egyelőre még nehezen megjósolható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.