Hosszas vitát folytattak a pártok a parlamentben napirend előtt a gazdaság helyzetéről, a Draskovics-csomag intézkedéseiről. Draskovics Tibor pénzügyminiszter mindenkinek figyelmébe ajánlotta a jelenleg tapasztalható export- és beruházásnövekedést, illetve a munkanélküliség csökkenését, ami megítélése szerint a magyar gazdaság lehetőségeit mutatja. Hangsúlyozta: a költségvetési egyensúly javítása céljából meghozott intézkedések nem veszélyeztetik az EU-csatlakozással összefüggő finanszírozási forrásokat és a jóléti fordulat eddigi eredményeit. Tállai András (Fidesz) válaszában arra kérte Draskovics Tibort, tegyen meg mindent azért, hogy visszaálljon a gazdaság iránti bizalom. Sajnálattal állapította meg, hogy a megszorítások a kormányzati ígéretek ellenére érintik az önkormányzatokat és a vállalkozókat is. Az MDF támogatja a költségvetési hiány visszaszorítását. Herényi Károly (MDF) ugyanakkor arra kérte a kabinetet, használja ki a csatlakozásig hátralévő két hónapot arra, hogy megteremtse a feltételeket a kis- és a középvállalkozások, valamint a mezőgazdaságból élők esélyeinek javítására, s hozza meg a nyugdíjasok helyzetének kedvezőbbé tételére irányuló kormányzati intézkedéseket. Kuncze Gábor (SZDSZ) ugyancsak szükségesnek tartja a költségvetési deficit mérséklését. Mint mondta, mindent meg kell tenni azért is, hogy csökkenjenek az adóterhek.
*
Göndör István (MSZP) azt hangoztatta, a Draskovics-csomag intézkedései nem érintik a jóléti fordulat eredményeit. Varga Mihály (Fidesz) napirend előtt élesen bírálta a kormányt, amiért a megszorító intézkedések meghatározásakor a fűnyíróelv érvényesült. Itt említette, hogy az egészségügytől öt-, az oktatástól nyolc-, a MÁV- személyszállítástól pedig egymilliárd forintot vonnak el. Erre reagálva a pénzügyminiszter úgy vélekedett: Varga megnyilatkozása a tényektől elrugaszkodott volt.
Magyarországon ismét növekszik a szegénység – jelentette ki interpellációjában Harrach Péter (Fidesz). A polgári kormánynak független szakértők szerint is sikerült megállítani a szegénység terjedését, most viszont a baloldalhoz közelálló szakértők szerint is romlott a helyzet. A képviselő a Fidesz szociálpolitikai programját kéri számon a kormányon – válaszolt Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Szerinte a Medgyessy-kormánynak is van ilyen programja. A kabinet a családi pótlékot tartja szemmel, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és az ehhez kötődő juttatásokat követi figyelemmel – mondta a miniszter. A képviselő nem, a parlament elfogadta Kökény válaszát.
A családi pótlék emelésére és a gyermekvédelmi ombudsman intézményének létrehozására tett javaslatot Dávid Ibolya MDF-elnök napirend előtt. Utalt arra a felmérésre, amely szerint Magyarországon minden tíz gyermek közül négy szegénységben él. Mint mondta, évi 30 milliárd forintból megszüntethető volna a magyarországi gyermekszegénység, ám sajnos a Medgyessy-kormánynak erre nincs programja.
„Nagyon fontos a közös lista, a kétkamarás parlament meg az útelágazás”, de mostanában a gázszámla borzolja a kedélyeket – mondta el interpellációjában Lázár Mózes (Fidesz). A képviselő egy budapesti, 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztó nyugdíjas számláit hozta be a parlamentbe, amelyből kiderült: decemberről januárra ennek az embernek nem 6,8 százalékkal, hanem 9,5 százalékkal kellett többet fizetnie, ami több mint 1000 forintos különbséget jelent. – A minisztériumnak számai vannak, nekünk pedig számláink – mondta el a képviselő. Ismertette azt is: 1500 és 3000 köbméter éves fogyasztás között a gázművek tájékoztatása szerint is 14,3 százalékkal, 3000 köbméter fölött pedig 28,5 százalékkal kell többet fizetni a gázért. – Igaz, hogy 25 százalék az átlagos fűtőértékre vetített lakossági gázárnövekedés és 25 százalékkal növekedett az alapdíj is? – kérdezte a képviselő. Csillag István gazdasági miniszter a bemutatott számlák ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy csak 6,8 százalékkal növekedett a gáz ára.
– Kinek állt érdekében, hogy Kulcsár Attilát, a K&H-ügy egyik fő gyanúsítottját kiengedték az országból? – kérdezte interpellációjában Kovács Zoltán (Fidesz). Bácskai dandártábornok perében olyan tényekre derült fény, amelyek más megvilágításba helyezik a kormánytagok korábbi válaszait. Kulcsár Attilát például a hatóságok a határig kísérték, feltartóztatták, majd mégis kiengedték az országból. Kiderült az is: Kulcsár július 1-jei külföldre távozása előtt, június 27-én tájékoztatást kapott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki korábban arra hivatkozott, hogy nem volt információja az ügyről. A rendőrség és a titkosszolgálatok már június közepén létrehoztak egy operatív csoportot. Az általuk végzett megfigyelésekből és lehallgatásokból két dolog derült ki: Kulcsár önfeljelentést fontolgatott, és az, hogy „mindent tudnak, bedőlt az ügy”.
Pál Tibor, a BM politikai államtitkára elmondta: a belügyminiszter konkrét ügyekben nem adhat utasítást. Továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja Kulcsár feltartóztatására, mielőtt az elhagyta az országot. A képviselő nem, a parlament elfogadta válaszát.
Az ellenzéken belül is vita alakult ki arról a javaslatról, melyet a gépjárművek regisztrációs adójának törvénymódosítására nyújtott be, és korábban mind a négy parlamenti párt támogatott, de a Fidesz végül kihátrált mögüle. A javaslat lényege, hogy arányosságot kíván teremteni az új és a használt autók adótétele között oly módon, hogy figyelembe veszi a használt járművek csökkent értékét, de rosszabb károsanyag-kibocsátását is. Lengyel Zoltán (Fidesz) elmondta: azért léptek vissza az indítvány támogatásától, mert a hét végén kiderült, nem megalapozott adatokkal számoltak a gépjármű-értékesítésekkel összefüggésben. A Fidesz egyébként továbbra sem támogatja a tavaly megszavazott regisztrációs adótörvényt. A vitában Font Sándor (MDF) azt vetette Bánki Erik (Fidesz) szemére, hogy felszólalásából úgy tűnik, mintha az új autókat értékesítő márkakereskedők lobbiérdekeit képviselné. Bánki ezt visszautasította, és azzal érvelt, hogy gátat kell vetni a régi, „roncsautók” behozatalának.
Az SZDSZ-es és az MSZP-s képviselők megszavazták az MSZP-s Szabó Zoltán javaslatát annak a vizsgálóbizottságnak a létrehozására, amely az Orbán-kormány egyes, a szocialisták szerint „visszás ügyeit” tárnák fel. A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul, amint kihirdetik az országgyűlési határozatot, mivel az ellenzéki párt szerint több ponton ellenkezik a vizsgáló bizottság létrehozása az alkotmánnyal – nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert.
A T. Ház elfogadta hétfőn a május elsejétől hatályba lépő, az általános forgalmi adó változását eredményező törvényjavaslathoz beérkezett, és a kabinet által is támogatott módosító javaslatokat. A módosítás nyomán enyhülnek bizonyos beruházásokra folyósított támogatások és egyes idegenforgalmi szolgáltatások áfaterhei.
A parlament tegnap megválasztotta a Magyar Rádiót és a Duna Televíziót felügyelő kuratóriumi elnökségek tagjait és elnökeit. Tegnaptól a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöke a szocialisták által delegált Gellért Kis Gábor, elnökhelyettese pedig a Fidesz által jelölt Szadai Károly lett. A testület tagjává választotta a parlament Agárdi Pétert, Hankiss Ágnest, Novák Gergelyt, Olajos Pétert, Szente Pétert és Trombitás Zoltánt. A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztét március 22-től az MSZP által delegált Bíró Sándor tölti be, helyettesévé pedig a Fidesz által jelölt Rékási Róbertet választották. A kuratóriumi elnökség tagja még Budai László, Farkas István, Hamburger Mihály, Ördögh Szilveszter, Pálfy G. István és Veress László. Az Országgyűlés tegnap döntött mindkét közszolgálati intézmény közalapítványának ellenőrző testületi tagjairól és elnökeiről is.
origo.hu
Kevésen múlt a tragédia – apja légpuskájával lőtte fejbe magát egy kisfiú Budapesten
