A való világ

Egyetlen erőteljes bejelentés többet érhet a politikai arénában az ötletek szétfutó rohamánál. A Fidesz szövetségi gyűlésén akkor próbálhatta meg Orbán Viktor átvenni a kezdeményezést, amikorra kifulladt a miniszterelnök tematizálási offenzívája. Sokan már Medgyessy Péter eredeti, nagy ívű és az ellenfelet meglepő javaslatait is parodisztikusnak látták; ha megfigyelésük pontos volt, most a paródia paródiájánál tartunk. Szép, a történelmi pillanathoz méltó gondolat az uniós csatlakozást országgyűlési határozattal köszönteni, de ez nem érinti meg a társadalmat. Olyan távol van az emberek mindennapi életétől, mint amilyen távol volt a tavalyi népszavazást megelőző méregdrága kormánykampány a magyar valóságtól. A koalíció legújabb kezdeményezése provokatív módon Medgyessyék kedvelt szlogenjeit visszhangozza, a tervezet ennek megfelelően silány fogalmazvány. (Az MSZP mindennapi életet érintő néhány indítványa pedig vagy szemfényvesztés, vagy szépségtapasz, kármentés, mint most a választásra időzített töredéknyugdíj.)
A szombati szövetségi gyűlés forma szerint a néppárti átalakulás lezárása volt, de közelebb járunk az igazsághoz, ha nem hivatalos kampánynyitóról beszélünk. Azt, hogy a Szövetséggé válás konfliktusokkal járt, jelzi, hogy a tagozatokat és a választókerületi elnököket felvonultató seregszemlét tavaly decemberre tervezték. A pártelnök beszámolójából kiderült, hogy néhány helyen a csúszás ellenére sem nevezték még ki a választókerületi elnököt. Ugyanakkor a párt vezetői szerint az ősfideszesek és az újonnan jöttek ütközései kezelhető problémát jelentenek. Az átalakított, erős elnöki kontroll alatt működő struktúra első nagy próbatétele a június 13-i európai parlamenti választás, pontosabban a szombaton meghirdetett népi petíció aláírásgyűjtése lesz. A volt miniszterelnök könnyen napirenden tartható és népszerűsíthető kezdeményezést indított útjára. Ez alkalmas a bázis megmozdítására, mozgásban tartására és nem utolsósorban feltérképezésére. A Fidesz most úgy próbál a választásra mozgósítani, hogy közben egyetlen lehetséges támogatót se taszítson el magától. A félig politikai, félig kulturális gyűlés egy nyugodt párt arcát mutatta a külvilágnak, feladva a leckét a mérsékelt jobboldal démonizálásában évtizedest rutint szerzőknek is.
A népi petíció mint a politikai nyomásgyakorlás eddig ismeretlen, de legitim eszköze jogilag definiálhatatlan: a „műfajról” a nyilvánosságban várhatóan kirobbanó vita furcsamód még segítheti is az akció célba érését. Most kell mozdulni – mondta a volt miniszterelnök. A régóta várt üzenet olyan akciót indít el, amely bizonyítja, hogy a jobboldal és a polgári körök nem a társadalmi béke ellen szövetkeztek. (Azok elvárásait persze nem elégíti ki, akik az alkotmány kereteit feszegetve szeretnék a megroggyant Medgyessy-kormány mielőbbi távozását kikényszeríteni.)
Orbán Viktor most nem a polgári oldal szavazóihoz vagy a bizonytalanokhoz, hanem a társadalom egészéhez fordult. A munka, az otthon és a biztonság hívószavakat használva a Fidesz a konzervativizmus nem ideologizált, hanem annak mindenki számára vonzó felfogását kínálta – a modern köztársaság fogalma helyett – a bizonytalan gazdasági kilátásoktól, áremelkedésektől és magas számláktól sújtott embereknek. Amikor a volt kormányfő előállt a „két televízió” ötletével, ellenfelei okkal mondhatták: ez pótcselekvés, ők foglalkoznak az emberek mindennapjait érintő ügyekkel. A szereposztás megfordulni látszik: most Medgyessy lebeg a közjog, az „összefogás” és a megfoghatatlan, nem sok jót ígérő reformtervek szférájában. Távol a való világtól.