Belső problémákkal küzdenek az új tagok

Alig öt héttel az európai uniós bővítés előtt belpolitikai problémák sokasága keseríti meg több csatlakozó ország kormányának mindennapjait. Az ünnepi készülődés helyett a legtöbb tagjelölt ezekben a napokban is politikai válságokkal kénytelen szembenézni.

Május elsején Dublinban történelmi jelentőségű fényképezkedésre sorakoznak fel a 25 régi és új uniós tagország vezetői, de közülük hiányozni fog a tíz csatlakozó állam néhány politikusa, aki még ott feszített a csatlakozási tárgyalások lezárása után, 2002. december 13-án készült koppenhágai ünnepi csoportképen – írta minapi számában a lengyel Rzeczpospolita.
Az egyik legnagyobb botrány kétségkívül Litvániát rázta meg, ahol az államfőt, Rolandas Paksast alvilági kapcsolatokkal, esküszegéssel és alkotmánysértéssel vádolták meg. Az elnök leváltásáról heteken belül szavaz a parlament, így Paksas nagy valószínűséggel még a májusi csatlakozás előtt távozni kényszerül hivatalából. Elemzők szerint nem kizárt, hogy búcsút int a miniszterelnöki posztnak Algirdas Brazauskas litván kormányfő is. Bizonyos, hogy Lettország „új emberrel” képviselteti majd magát a dublini fotón, mégpedig – a csatlakozási tárgyalásokat levezénylő, majd utóbb távozó – Einar Repse kormányfő utódjával, Indulis Emsisszel.
Noha Leszek Miller lengyel kormányfő még részt vesz az írországi ünneplésen, az azt követő napon azonban már átadja a „stafétabotot” utódjának. A lengyel államfő, Aleksander Kwasniewski már be is jelentette, hogy ő maga Marek Belka közgazdászprofesszort, egykori pénzügyminisztert favorizálja. A parasztpárt azonban feltételekhez köti Belka támogatását, és ha mégis úgy dönt, hogy nem adja áldását az új kormányra, akkor valószínűleg még ősszel előre hozott választásokat rendeznek Lengyelországban. Nem kizárt, hogy Szlovákiában is idő előtt urnákhoz járulnak a választópolgárok – minderről (akárcsak a jövőbeni államfő személyéről) szombaton döntenek északi szomszédunkban. A szakszervezetek és az ellenzék által kezdeményezett népszavazás nem titkolt célja a hónapok óta kisebbségben kormányzó Mikulás Dzurinda kabinetjének megbuktatása.
Nem rózsás a helyzet Csehországban sem, ahol a Vladimír Spidla vezette kabinet népszerűsége drasztikusan csökkent az utóbbi hónapokban. A parlamenti többség inog, a sajtó pedig napok óta egy esetleges kormányátalakításról cikkezik. Spidla szerint azonban erről szó sincs: „Mindez egy piszkos politikai kampány része. Valaki valószínűleg feszültséget és nyugtalanságot kíván kelteni” – fejtette ki véleményét a miniszterelnök. Magyarországon is – a megszorító intézkedések miatt – jelentősen csökkent a kormány népszerűsége, és sokak szerint a júniusi EP-választások vízválasztót jelenthetnek a kabinet jövője szempontjából.