Határozott az Alkotmánybíróság

Megkezdheti az aláírások gyűjtését a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért, mivel az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap megfelelőnek találta az aláírásgyűjtő ívre tervezett kérdést – derül ki az Ab közleményéből. A népszavazáson arra lehetne válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják.

Azzal, hogy Alkotmánybíróság jóváhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amely elfogadta a felteendő kérdést, a tervek szerint megkezdődhet március 15-én a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazás kiírását kérő aláírásgyűjtés – közölte Patrubány Miklós. A szövetség elnöke emlékeztetett rá: ezt eredetileg október 23-án kezdték volna, de egy óvás miatt csak az Alkotmánybíróság döntése után láthatnak hozzá. Patrubány közölte: a hitelesített aláíróíveket minden település önkormányzatához és minden egyházhoz eljuttatják.
Hozzátette: nem az egyházakat, önkormányzatokat kérik az aláírások gyűjtésére, de fontosnak tartják, hogy megtalálható legyen náluk egy-egy hitelesített példány. Elmondta: az MVSZ népszavazási kezdeményezéséhez több mint 40 civil szervezet és több mint 150 polgári kör csatlakozott, számításaik szerint összesen 25 ezer ember fogja az aláírásokat gyűjteni Magyarország minden településén.
A határozat csupán arról szól, hogy a népszavazási kezdeményezés „közjogilag korrekt”, érdemben azonban nem dőlt el a kérdés – hangsúlyozta Kolláth György alkotmányjogász. Az Alkotmánybíróság mindössze utat nyitott az aláírásgyűjtéshez azzal, hogy az Országos Választási Bizottság által már hitelesített aláírásgyűjtő ívet elfogadta – mutatott rá.
Valki László nemzetközi jogász azt hangsúlyozta: sem az Európai Unió, sem más nemzetközi szervezet nem ismer olyan korlátozást, amely az állampolgárság megadására vonatkozna. Az egyes államok szuverén joga, hogy meghatározzák, milyen eljárásban, milyen tartalommal és kiknek adják meg az állampolgárságot és a hozzá fűződő jogosítványokat.
Szólt arról is, bár a magyar állam deklarálhatja, hogy az állampolgársághoz fűződő jogokat kiterjeszti az ország területén kívül élők egyes csoportjaira, ám ezeknek a jogoknak az érvényesítésébe az adott terület felett szuverenitást gyakorló államnak is van beleszólása. Rámutatott: ha a népszavazás jogalkotási kötelezettséggel jár, a feltett kérdés még mindig hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy az általa megfelelőnek ítélt tartalommal töltse meg például a „kedvezményes honosítás” kategóriáját. Az SZDSZ nem látja értelmét, az MDF viszont támogatja az aláírásgyűjtést. Kovács László külügyminiszter szerint sem a magyar kormány, sem a parlament nem dönthet a kettős állampolgárságról. – Az attól függ, hogy az érintett jelenlegi hazája tudomásul veszi-e a második állampolgárság megadását – fogalmazott.