Nyelvi háború az Európai Unióban?

Az Európai Unió bővítése előtt alig néhány hónappal teljes gőzzel dúl a nyelvi háború a három nagy között: most is – akárcsak korábban – Moliére, Goethe és Shakespeare nyelve vetélkedik egymással, és a jelenlegi állás szerint bizony a franciák állnak vesztésre. Bár első idegen nyelvként az EU-ban még mindig az angol vezet (amelyet szorosan a francia követ), megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a bővítést követően a német jelentős szerephez juthat. Az új tagországok némelyikének – így Magyarországnak vagy akár Csehországnak is – történelmi, kulturális és gazdasági okokból szorosabbak a kapcsolatai a német régiókkal, és az uniós intézményekbe most bekerült új munkatársak közül is többen bírják Goethe nyelvét, mint például Moliére-ét.
Nem véletlen tehát, hogy a franciák az utóbbi időben taktikát változtattak, és az új tagok meghódítására törekednek. Mint a Financial Times című brit lap a minap beszámolt róla, a francia kormány egy provence-i kastélyba invitálta az Európai Bizottság tíz új kelet- és közép-európai tagját, amelyeket a francia nyelv és kultúra rejtelmeibe kívánnak bevezetni egy gyorstalpaló kurzuson. A cél természetesen az, hogy a résztvevők viszonylag hamar elsajátítsák a francia nyelv alapjait. A cikkíró szerint Párizsban nagyon is jól emlékeznek arra, amikor az osztrákok, a finnek és a svédek csatlakoztak az EU-hoz: az 1995-ös bővítési fordulót követően ugyanis a francia nyelv jelentősen visszaszorult, és attól tartanak, hogy a mostani tízes csatlakozás után is ez történik majd.
Az unió bővítésével a jelenlegi tizenegyről húszra növekszik az EU hivatalos nyelveinek a száma (hiszen Cipruson ugyancsak a görög a hivatalos nyelv), ám a mindennapokban két-három nyelvre korlátozódik majd az unió többnyelvűsége. Míg az Európai Bizottság belső munkanyelve az angol, a német és a francia, a bizottság munkacsoportjaiban az angol és a francia az általános, ám ezekben a testületekben igény szerint lefordítják a dokumentumokat más nyelvekre is. Az EU bővítését követően a fordítások során a lehetséges kombinációk száma 380 lesz. Brüsszeli tájékoztatás szerint már javában tart a tolmácsok és fordítók felvétele és vizsgáztatása: a bizottság becslései szerint nyelvenként 40-40 új tolmácsra lesz szükség, minden új nyelv ugyanis hatvan új tolmácsot igényel. Ugyanakkor a kis nyelvek esetében nem ritka, hogy hiány van szakképzett tolmácsokból: így fordulhat elő, hogy a máltai helyett például átmenetileg az angol lesz a hivatalos nyelv. Nem kizárt egyébként, hogy kezdetben más kisebb nyelvek esetében is közvetítő nyelveket alkalmaznak majd a tolmácsok és a fordítók.
A megnövekedett fordítási feladatok miatt az unió szakszolgálatai összesen háromezer tolmácsot vesznek fel, ez pedig – hivatalos tájékoztatás szerint – hozzávetőlegesen 190 millió euróval növeli meg a közös költségvetést.