Eddigi legnyomasztóbb vereségét szenvedte el az SPD abban a városban, ahol több mint négy évtizeden keresztül egyeduralkodónak számított. Hans-Ulrich Klose egykori szociáldemokrata főpolgármester szerint a polgárok elkeseredettsége hozta magával az „elvtársak” bukását, a kiábrándító 30,5 százalékos eredményt. A kancellár a pártelnökség előtt beismerte a fájdalmas vereséget, és ezt elsődlegesen azzal magyarázta, hogy a reformok szükségességét nem sikerült megfelelően megmagyarázni a polgároknak. „A tervezett reformfolyamatot azonban nem adjuk fel!” – hangoztatta a kormányfő.
A kereszténydemokraták hatvanhárom képviselővel abszolút többségre tettek szert, történelmi jelentőségű sikert aratva, hiszen a köztársaság történetében még soha nem fordult elő, hogy a CDU több mint 20 százalékkal tudta volna gyarapítani szavazatai számát. Ole von Beust főpolgármester diadala természetesen további lendületet adott az egész pártnak. A kereszténydemokraták 47,2 százalékos rekorderedményét Laurenz Meyer CDU-főtitkár szenzációnak nevezte, és úgy vélte: ez egyben fájdalmas pofon az SPD és annak új elnöke, Franz Müntefering számára.
A CDU/CSU-blokk a hamburgi választás után tovább erősítette pozícióját a szabad demokratákkal szemben a május 23-án választandó új államelnök személyének kijelölésénél. Az FDP 2,8 százalékot kapott, kiszorult a parlamentből, és ezzel az eredménnyel nem támaszthat különösebb követeléseket saját elnökaspiránsa érdekében. Meg nem erősített jelentések szerint a CDU/CSU soraiban egyre erősödnek azok a hangok, amelyek Wolfgang Schäubléban látják a Johannes Rau (SPD) örökébe lépő államfőt.

Kevésen múlt a tragédia – apja légpuskájával lőtte fejbe magát egy kisfiú Budapesten