Sokaknak megrendítő élményt jelentett A passió című film. De vajon a valóság is ilyen lehetett, vagy csak a filmrendező – és az evangéliumok írói, amelyek alapján a film készült – engedték szabadjára fantáziájukat?
Valószínűleg az előbbi. Legjobb bizonyítéka ennek az a halotti lepel, amelyet jelenleg Torinóban őriznek, és amelyről a keresztény hagyomány úgy tartja, hogy Jézus halotti leple volt. Ezen a leplen – tudományosan mindmáig megmagyarázhatatlan módon – egy agyonkínzott keresztre feszített ember alakja látható, amely ugyanazokat a jegyeket viseli testén, mint amelyekről az evangéliumok beszámolnak Jézus kereszthalálával kapcsolatban: megkorbácsolás (a jellegzetes római korbácsok nyomai láthatók egész testén), tövissel koronázás, oldalseb stb. A kép háromdimenziós és negatívban van (olyan, mint egy hagyományos fénykép negatívja), ami eleve kizárja azt, hogy hamisítvány legyen. Yves Delange, a Sorbonne szabadgondolkodású professzora 1902-ben ezt írta a Párizsi Tudományos Akadémiának benyújtott beszámolójában: Ha ez nem Krisztus, akkor valamelyik gonosztevőnek kell lennie. Hogyan egyeztethető azonban össze ez utóbbi lehetőség azzal a csodálatos nemes kifejezéssel, ami e képről sugárzik?
Puvák József
Budapest
origo.hu
Itt a bizonyíték: döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt
