Orbán Viktor nemzetstratégiában, míg Magyar Péter egyéni érdekekben gondolkodik

Múlt hétvégén Orbán Viktor és Magyar Péter egyaránt beszédet mondott. Míg a miniszterelnök felvázolta a nemzetstratégiai vízióját, addig a Tisza Párt vezére kudarcot vallott. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a múlt és a jövő csapott össze egymással, ahol a jövőt Orbán Viktor képviselte.

Magyar Péter leszerepelt a székesfehérvári beszédével (Fotó: Markovics Gábor)

Tóth Erik emlékeztetett, hogy a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson is kétszer annyian vettek részt – jóval nagyobb egyetértés mellett –, mint a Tisza-féle Nemzet Hangja kezdeményezésen. Szerinte így egyre nehezebb fenntartani azt a percepciót a különféle baloldali közvélemény-kutatásokkal, amely a Tisza országos fölényét próbálja láttatni.

– A székesfehérvári beszédben Magyar Péter iránymutatást javasolt és kívánt adni, felszólalása azonban felejthető, politikai izgalmaktól és előremutató kezdeményezésektől mentes maradt. Felszólított a béke előmozdítására, miközben a fő politikai szövetségesei úgy az EP-ben, mint az Európai Bizottságban sorra állnak ki a háború folytatása melletti brüsszeli politikai kezdeményezések mellett – jegyezte meg a kutatási igazgató.

Ráadásul Ursula von der Leyen elnöki székben maradása is annak a politikai szövetségkötésnek köszönhető, amelyet a néppárt és a szocialisták kötöttek egymással, Magyarék tudtával.

Tóth Erik szerint érdekes személyiségtorzulásra utal, hogy bár a magyar kormányfő békekezdeményezését vagy a békepárti Trump-adminisztráció melletti kiállását említésre érdemesnek sem tartotta, Magyar Péter a „Tisza-kormány” Diplomáciai Akadémiáját fontos és jelentős javaslatként mutatta be.

Magyar Péter a háborús fenyegetettséget elismerte, de képtelen volt a brüsszeli háborúpárti politika árnyékából kilépni, Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának látszólagos elutasításával pedig saját magát hozta kellemetlen helyzetbe

– fogalmazott a szakértő.

A Tisza Párt korábbi konzultációján ugyanis a válaszadók 58 százaléka kiállt Ukrajna felvétele mellett, Manfred Weber pedig az Európai Néppártot Ukrajna támogatásának pártjaként írta le.

Mindegy tehát, hogy mit mond Magyar, ebben a kérdésben kötött pályán mozog

– mutatott rá Tóth Erik.

Múlt és jövő összecsapása

A két beszéd kapcsán az elemző úgy vélekedett, hogy a múlt és a jövő csapott össze egymással, ahol a jövőt ismételten Orbán Viktor képviselte. Tóth Erik kiemelte, hogy a miniszterelnök nemzetstratégiában, míg a Tisza Párt vezére saját egyéni stratégiában gondolkodott.

Ráadásul Magyar képtelen volt a baloldali elődök intellektuális sekélyességétől megszabadulni, ugyanazokat a politikai üzeneteket és a »merjünk kicsik lenni« politikáját képviselte, mint amit baloldali előképei korábban már megfogalmaztak

– fogalmazott a kutatási igazgató.

Mint jelezte, a Tisza Párt vezetője személyeskedő, kormányzati teljesítményt becsmérlő mondatai ugyanazt az agresszív és nyugtalan stílust idézik fel, mint amit Márki-Zay Péternél láthattunk már a 2022-es országgyűlési kampányban.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart Tusványoson (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)