A külső szemlélő számára úgy tűnhet, ön Don Quijoteként szélmalomharcot folytat azért, hogy a szocialista pártot kihúzza a K&H-ügyből, a Fideszt pedig valamilyen formában érintetté tegye. Nem érzi úgy, hogy ez egy reménytelen vállalkozás?
– Nem tartom magam Don Quijoténak, mert a tények ennél egyszerűbbek. Az egész történet három szálon fut. Az elsőbe egy 1998-ban kezdődő gazdasági bűncselekmény-sorozat tartozik, amely során a K&H Bank brókercége törvénytelenül kezelte a befektetéseket. A második az, hogy jobb-, illetve baloldalhoz köthető közéleti személyiségek, politikusok és vállalkozók tettek be pénzt a rendszerbe, amelybe közvetlenül és közvetetten közpénz is került. Az, hogy állami pénzt részvényvásárlásra fordít egy költségvetési intézmény, önmagában még nem törvénytelen, csak – ahogy az Állami Számvevőszék is megállapította – nem célszerű. A harmadik pont, amit figyelembe kell venni, hogy az egyes befektetők csak akkor követtek el bűncselekményt, ha tudtak a visszaélésekről. Kulcsár Attila kiemelt ügyfelei között vannak jobb- és baloldali befektetők is. A Magyar Nemzet és Demeter Ervin a bankbotrányt vizsgáló bizottság fideszes elnöke is politikai hovatartozás szerint mazsolázgat az ügyben felbukkanó nevek közül.
– Mikor mazsolázott a Magyar Nemzet?
– Amikor Kulcsár Attila sofőrje, Szekér Gyula tanúvallomását ismertették, és kihagyták a nevek közül például Töröcskei Istvánt, aki legutóbb a Hír TV tulajdonosai között tűnt fel.
– Töröcskei egy brókercég vezetőjeként egyetlen levelet váltott Kulcsárral, nem álltak rendszeres kapcsolatban, főleg nem kapott rendszeresen pénzt.
– Baja Ferenc is egy helyen szerepelt Gyuszi taxis tanúvallomásában.
– Bajának rendszeresen vitt küldeményeket a sofőr.
– Attól, hogy valaki a K&H Equities Rt.-nél fekteti be pénzét, még nem bűnös.
– Azt normálisnak tartja, hogy zacskókban kapják meg a pénzüket az ügyfelek egy taxisofőrtől?
– Egy bank VIP-ügyfelének lenni azt jelenti, hogy kiemelt szolgáltatást kapnak. Nem mennek be a pénzintézethez sorban állni, hanem felhívják személyes kapcsolattartójukat, aki elintézi nekik a kért tranzakciót. Ebbe beletartozik az is, hogy ha kérik, pénzt visznek nekik, természetesen mindent ledokumentálva. Ha nincs nyoma, akkor bűncselekmény, ami miatt pártállástól függetlenül mindenkinek felelnie kell.
– A bűncselekményeket abban a pénzintézetben követték el, ahonnan a Medgyessy-kabinet két pénzügyminisztere – László Csaba és Draskovics Tibor – is érkezett, az elsikkasztott összegeket pedig abban a bankban vették fel, amelynek elnöke maga Medgyessy Péter volt.
– A pénzintézet elnöke nem ügyvezető, ezért nagyon ritkán tud operatív ügyekről, az elnöknek stratégiai döntéseket kell hoznia. Medgyessy ideje alatt legalább annyi pénzt vettek fel az OTP-től is a szír pénzváltók, mint az Inter-Európa Banktól (IEB).
– Jó, hogy említette az ügyvezetőt, mert az IEB-nél ezen a poszton bukkant fel Giuseppe Pini, aki a Mudura család érdekeltségébe tartozó Ramexa Rt.-ben szintén megjelent. Alexandru Muduráról pedig köztudott, hogy Medgyessy Péter nagyváradi barátja. Ez is véletlen?
– Ha feltételezzük, hogy valamelyik békéscsabai barátom bűncselekményt követett el – úgy tudom, Mudura esetében erről egyébként nincs szó –, az ő ügye még nem érinti a politikát. Ha tudna bárki mondani egyetlen konkrétumot arról, hogy Medgyessy Péter segítette ezeket az embereket vagy ezeket a vállalkozásokat, akkor beszéljünk róla, de nincs ilyen.
– Állami pénzek is a kormányváltás után kerültek a rendszerbe.
– De nem a kormány fektette be. Ahol nincs politikai szál, ott nem érdemes keresni, még a Magyar Nemzetnek sem.
– Az ellenzék szerint azzal, hogy eltörölték a tőzsdei bevételek utáni adózást (az ezzel járó adminisztráció így megszűnt), illetve, hogy kormányrendeletben tették lehetővé az értékpapírügyletekből származó bevételek bármilyen számlára történő továbbutalását, megkönnyítették Kulcsár Attila dolgát. Ön ezt hogyan látja?
– Nem áll ok-okozati összefüggésben az adózás eltörlése és a bűncselekmény elkövetése. A visszaélésekre úgy került sor, hogy törvénytelenül kettős könyvelést alkalmaztak, és a bank regisztrációs rendszerének egészén egyes tételeket nem futtattak át. A rendelet célja az volt, hogy növelje a befektetéseket, megtakarításokat és a működő tőke beáramlását. Ez sikerült, ugyanis a korábbi hatezer pont helyett a magyar gazdaság iránti bizalmat jelző BUX index jelenleg 11 600 pont körül mozog. Az adó eltörlése intenzívvé tette a befektetőket.
– El tudja képzelni, hogy László Csaba, a K&H egykori vezérigazgatója nem tudott közeli barátja, Csuka László (a K&H Equities Rt. volt vezérigazgatója) és Kulcsár Attila ügyleteiről? Csukát egyébként éppen a pénzintézet jelentette fel az ügy kapcsán.
– Ilyen költői kérdéseket én is fel tudok tenni. Önök el tudják képzelni, hogy Töröcskei Istvánnal, aki Magyarország egyik meghatározó bankvezetője volt, ezt nem beszélték meg? Az, hogy bankárok beszélgetnek, nem bűn.
– Egyáltalán, hogy jön ide Töröcskei?
– Bankár, bankár. Azonkívül nincs olyan tény eddig, hogy László Csabának vagy Draskovics Tibornak mint K&H-s vezérigazgatóknak feladatuk lett volna a K&H Equities irányában.
– Vígh Szabolcsnak, a K&H Equities jogászának a számítógépén találták meg László Csaba jelzáloghitel-szerződését.
– Szerintem ez nem jelent semmit.
– A bizottságnak éppen ezen politikai vonatkozások feltárása lett volna a feladata, ezzel miért nem akartak foglalkozni?
– Az nem politikai szál, hogy valaki ismeri a pénzügyminisztert. Inkább az a kérdés, hogy miért szaladt Áder Jánoshoz Kulcsár.
– Ezt is meg tudták volna kérdezni, a bizottság üléséről önök azonban távol maradtak, amikor a fideszeseket lehetett volna faggatni, ők ugyanis elmentek a meghallgatásra. Szocialista politikusokról már kiderült, hogy kaptak pénzt Kulcsár Attilától, de a nagyobbik ellenzéki pártból ez senkiről sem bizonyosodott be.
– Azt hallottam, hogy Rogán Antal kapott.
– Ő már korábban közölte, hogy még csak bankszámlája sem volt a K&H-nál. De, ha a sajtóból erről nem értesültek, miért nem kérdezték meg tőle, hiszen a bizottság előtt megtehették volna?
– Mert nem bűn befektetni Rogán Antalnak sem.
– Az Equitiesnek egyértelműen baloldali kötődésű ügyfelei voltak. Ha befektetni nem is bűn, az csak feltűnt a klienseknek, hogy egy ismeretlen off-shore cég utalgat pénzt.
– Mondjon valakit, akihez bizonyítottan egy ismeretlen eredetű off-shore cég utalgatott!
– A legtöbb VIP-ügyfél felé történtek ilyen utalások, erről szól az ügy, illetve arról, hogy Szekér Gyula kiszállított olyan pénzmosásból származó összegeket, amelyek szintén off-shore cégeken keresztül érkeztek az Inter-Európa Bankba.
– Ha kiderül, hogy bárki részese a bűncselekménynek, azzal szemben el kell járni. Az önmagában nem bűncselekmény, ha valaki hozzájut a befektetéséhez. Ha olyan kapott pénzt, akinek nem volt befektetése, azt tényleg nagyon alaposan meg kell vizsgálni.
– Ha az Orbán-kabinet idején egy hasonló botránnyal hozták volna összefüggésbe a pénzügyminisztereket, ha a Fidesz pénztárnoka egy olyan cég korábbi autóját használta volna, amelyik érintett különböző bűncselekmények elkövetésében, Orbán Viktor barátjához pedig jutott volna az elsikkasztott összegekből, véleménye szerint hány nap alatt bukott volna meg a kormány?
– Rosszul látja! Az Orbán-kormány nem bukott bele a Kaya Ibrahim-ügybe…
– Kaya Ibrahim mint adu ász? Ha gond van az MSZP-nél, rögtön előjön ez a név.
– Nem adu ász. Most azonban rokonokon, ismerősökön keresztül rángatnak bele különböző személyeket a K&H-botrányba. A Kaya Ibrahim-ügyben feketén-fehéren kiderült, hogy mi történt, és ezért kik tehetők felelőssé. Attól, hogy valaki ott dolgozott egy bankban, ahol törvénytelenségeket követtek el, még nem bűnös. Szeretném, ha a kérdések nem arra vonatkoznának, hogy valaki ismert-e valakit, ami nyilvánvalóan nem bűncselekmény. A valóban érdemi kérdéseket kellene feltenni.
– Furcsa ez az ön szájából, hiszen a szocialisták a brókerbizottsághoz több mint száz olyan kérdést nyújtottak be, amelyek semmi másra nem voltak jók, mint hogy hírbe hozzanak bizonyos fideszes, illetve a párthoz köthető személyeket. Mi értelme volt például annak, hogy Navracsics Tibornak, Orbán Viktor kabinetfőnökének feltették azt a kérdést: ismerte-e Kulcsár Attilát?
– Azért tettük fel ezeket, mert szerettük volna Demeter Ervinéket rádöbbenteni arra, hogy nincs értelme színjátékból kérdéseket megfogalmazni.
– Ezek szerint önök tudták, hogy fal kérdéseket tesznek fel?
– Én már az első bizottsági ülésen beadtam egy komplett vizsgálati anyagot, amely nem fal felvetésekkel, hanem érdemi, stratégiai kérdésekkel foglalkozott. Demeter úrék azt mondták, hogy még tárgyalásra sem alkalmas, nem lehet benne jól homokozni. Érdemi folyamatokat kellet volna feltárni, de elmúlt az idő, lejárt a bizottság mandátuma.
– Térjünk át Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár szerepére. Mint köztudott, Tóth András Bánáti János ügyvédi irodájában lényegében kihallgatta Kulcsár Attilát, akit ekkor már a Nemzetbiztonsági Hivatal jó ideje megfigyelt, telefonját lehallgatták, tehát tudták, hogy bűncselekményeket követett el. A beismerő vallomás után a bróker távozott az országból. Mint a nemzetbiztonsági bizottság alelnökének mi a véleménye az államtitkárnak erről a magánakciójáról?
– Azt csak Tóth András tudja megmondani, hogy akkor és ott milyen szakmai érvek szóltak a személyes találkozó mellett.
– Ha ön lenne a nemzetbiztonsági államtitkár, elment volna Kulcsárhoz?
– Nem vagyok és nem is leszek államtitkár.
– Mit mondott volna az előző ciklusban, ha Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár bűnözőket hallgatott volna ki?
– Nem tudom, hogy Simicskó kikkel találkozott.
– Mennyiben érzi magát felelősnek a bizottság eredménytelen munkája miatt?
– Egy mozzanatban érzem magam felelősnek, mégpedig abban, hogy nem voltam még keményebb, még határozottabb annak érdekében, hogy a bizottságot rákényszerítsem az érdemi tevékenységre. Nem a színjátékra, nevekkel való dobálózásra, hanem a valódi tényfeltárásra. Több indítványt kellett volna benyújtanom. Abban, hogy nem engedtem meg: érdemi munka helyett Demeter Ervin színjátékához asszisztáljunk, nem érzem magam felelősnek. Nem születtem boszorkányüldözőnek, én elfogadom, hogy ez nem a sötét középkor, hanem kétezernégy.
origo.hu
Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára
