Ellenpont

Granasztói Pál, a várostörténet jeles képviselője majd negyven évvel ezelőtt úgy vélekedett, hogy a budai várnegyed egy-egy részlete kiemelt műtárgyhoz, foglalatba tett drágakőhöz hasonlítható, mely kiragyog hátteréből. Így válik a maga töredezettségében, elszegényedettségében is különlegessé. „Olyan érzést kelt, mint amikor az emlékezet hirtelen régi, elfelejtett ízeket idéz fel.”
Talán éppen e varázsnak köszönhető, hogy a fővárosnak ez a legtöbbször fényképezett része. Minden generáció számára kihívást jelent a várnegyed értékeinek, hangulatának bemutatása, így aztán minden nemzedéknek a felmenők képeivel is meg kell küzdenie – nem csak a rejtett kincsek és a jelképpé vált motívumok közötti egyensúly megteremtésével.
Lugosi Lugó Lászlónak például itt van kihívásként az a fotográfus, akinek a könyvéhez Granasztói előszót írt: Lőrinczy György talán a legszemélyesebb képsorokat készítette a Várról negyven évvel ezelőtt. Lugó azonban szereti az efféle feladatokat. A Várat fényképezve persze csak egy-egy képnél szembesíthette az épületek egykori és mai képét, de itt sem mondott le erről a lehetőségről. Mindvégig érezni: úgy igyekezett megbízható képi kalauzt adni, hogy közben hű maradjon a személyességhez.
Egyfelől tehát tökéletesen megkomponált, hibátlan kivágásokból, színárnyalatokból építkező műnek mondható a könyv, amelyet a Budapestre érkező turisták nemcsak átlapoznak, de szívesen magukkal is visznek, hogy profi képekkel is megtámogassák saját digitális fotóikat, videóikat. Másrészt afféle fotográfusi jutalomjátéknak, amelynek során Lugó egyszerre mutathatja meg vonzódásait a kortárs fotográfusok és a múlt sokszínű világában. A hatvan-hetven vagy – az átépítés előtti Mátyás-templom esetében – több mint százharminc éves fotográfiák a lehető legjobb helyen jelennek meg a könyvben: nemcsak ellenpontok a kortárs fotókhoz, de mintegy fejezetekre is osztják azokat, tanácsot adva a könyv forgatójának, merre sétáljon tovább múltkeresőben a budai várnegyed kövei-fényképei között. Esterházy Péter személyes hangú bevezetője, Török András tárgyszerű utószava éppen olyan jól illik a képsorokhoz, ahogyan a kötet formátuma, dimenziója is: a nagy, kézbevehetetlen albumok után igazán útra valónak nevezhető a könyv.
(Lugosi Lugó László: A Vár. Vince Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 2795 forint)