Fejdíszek

Az alábbiakban az időrend nyűge és nyilai nélkül röviden áttekintjük, kiket dobtak már meg ezzel-azzal, helyzetükből adódóan. Pim Fortuyn, az azóta meggyilkolt holland politikus például kettő darab tortát kapott az arcába, tárgyszerű ellenvélemény gyanánt. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőnek is hasonló, bár mennyiségére nézve feleennyi érvvel kellett szembesülnie. Reuben Rivlin izraeli minisztert szintén megtortázta három híve. James Wolfensohn, a Világbank elnöke Finnországban kapott egy dupla adagot az arcába, későbbi nyilatkozata szerint mindkettő finom volt, bár ő sajnos éppen diétázott. Bosse Ringholm svéd pénzügyminisztert akkor találták telibe, amikor a parlamentbe tartott, hogy bemutassa a költségvetés tervezetét. Nathan Saranszkij izraeli minisztert az Egyesült Államokban hintették be, amikor a Rutgers egyetemen éppen belekezdett volna A békéhez vezető út zsidó szemszögből című előadásába. Belgiumban egy Noel Godin nevű úr hivatásként fogja fel a tortaszórást. Igazi profi. A testőreivel körülvett Bill Gatest egymás után négy tortával dobta fejen. A szoftverkirály ott helyben kirúgta a testőröket. Noel Godin nosztalgiázva emlékszik vissza első süteményére, amit három évtizede kínált Marguerite Duras írónő arcába. Azóta többek között meglepte Maurice Béjart-t, Marco Ferrerit, Jean-Luc Godardot, Bernard-Henri Lévyt és Nicolas Sarkozyt. Nem Noel Godin révén, de belenézhetett egy tortába Ralph Nader amerikai ügyvéd, környezetvédő és elnökjelölt is.
A torta természetesen a felsőfokot jelenti ebben a vidám világban. Van, akinek csak alkatrész jut, leggyakrabban tojás. Így járt Arnold Schwarzenegger, és még csak vissza sem ütött. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök éppen a szavazócéduláját tette az urnába, amikor hozzávágtak egyet. Kaszjanov, aki nyilván születésétől fogva a demokrácia emlőin nevelkedett, úgy vélekedett, hogy ez a demokrácia velejárója. Winston Churchill fején is csattant tojás, de szerinte a brit rendszernek ezt ki kell bírnia (ki is bírta). John Prescott angol miniszterelnök-helyettes szintén megkóstolta a nyers tojást, igaz, nem önszántából.
És a tojás még mindig nem a legrosszabb. Alatta van a festék. Joschka Fischer német külügyminiszter fejét piros festékkel díszítette fel egy rajongója, a tortafejezetben már említett James Wolfensohnt pedig szlovén globalizációellenes tüntetők öntözték meg zöld festékkel.
Mindez arról jut eszembe, hogy a napokban megint repült egy fejdísz. Persze nem a fenti macskajancsikat dobták meg ismét, dehogy. Ezúttal egy igazi nagyágyút kaptak tortavégre. Puszta Béla salgótarjáni szocialista polgármestert. (És országgyűlési képviselő is! Igen!) Egy felháborodott édesapa tortázott oda a népszerű Puszta Bélának, aki a jóléti rendszerváltás jegyében éppen bezárt egy óvodát. Egyébként nem találta el rendesen Puszta Bélát, mert a főjegyző észrevette, és közbeugrott. Igaza volt. Mit számít egy főjegyző sorsa, amikor Puszta Béla van veszélyben? Semmit nem számít. Főjegyzők jönnek és mennek, Puszta Béla ellenben örök. De mivel Puszta Béla számottevő tétel a világpolitika egyenleteiben, a terrortámadás nem maradhatott következmények nélkül. A helyi MSZP és SZDSZ közleményben ítélte el a merényletet. A tettes ellen büntetőeljárás indult, mégpedig azonnal. A rendőrség garázdaságra gyanakodott, de csak eleinte, mert a tortát később hivatalos személy elleni erőszaknak minősítették. Az ügyet haladéktalanul magához vonta a Nógrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Onnan, mert hogy is lehetne másképp, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz került a bűncselekmény. Az ügyészség azonban testületileg meghátrált, és visszaadta a csomagot a salgótarjáni városi bíróságnak, becsületsértés miatti magánvádas eljárásban. Pillanatnyilag itt tartunk.
Ide pedig most nem kell poén.