Hat olyan törvényt kellett volna elfogadnia eddig az Országgyűlésnek, amelyre alkotmánybírósági határozat kötelezte a parlamentet. A taláros testület múlt év novemberi döntésében idén március 31-ig adott határidőt a T. Háznak, hogy törvényben rendezze az országgyűlési bizottságok működésének kérdéseit. A Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis többek között azért semmisítette meg az egykori kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság működéséről szóló határozatot, mert nem volt törvényi biztosítéka annak, hogy a testület eljárásaiban maradéktalanul érvényesüljenek olyan alapelvek, mint például a személyiséget védő jogok.
Egy, a választási eljárást érintő törvénnyel kapcsolatban idén február 1-jéig kellett volna törvényt hoznia az Országgyűlésnek, míg március 1-jén járt le annak a határideje, hogy jogszabályban pontosítsák a politikai hirdetéseket érintő kérdéseket. Két elmaradás az Országgyűlés házszabályát érinti. Az egyik a parlament rendes ülésszakaira vonatkozik, amellyel öt éve adós a parlament, a másik törvényben a frakcióban nem tag, független képviselők helyzetét szabályozná. Ennek a jogszabálynak a meghozatala hat éve várat magára. A másik ügy már hónapok óta a végszavazás előtti stádiumban van. Ez az 1997-es választási eljárási törvényt érinti, ugyanis az Ab szerint szabályozni kellett volna az egyéni választókerületekben az országgyűlési képviselők időközi választásának kitűzési határidejét.
Az Ab által előírt határidők túllépésének oka szinte minden esetben az, hogy az érintett jogszabály elfogadásához hiányzik a szükséges politikai egyetértés vagy a kétharmados többség. Ugyanakkor a taláros testületnek nincs szankcionálási lehetősége arra az esetre, ha a parlament nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének.
origo.hu
Családi fotót posztolt Orbán Viktor anyák napja alkalmából
