Közmondások és urbáriumok

„»Ungi búza, beregi bor, ugocsai szép menetske, nyíri makk, Szabolcs Vármegye okos embere, nem tesznek bőséget az országban« – e mondást Kamóczy Gábortól hallottam” – jegyezte fel egy cédulára Dugonics András valamikor a XVIII–XIX. század fordulóján. Dugonics bámulatos kitartással negyven esztendeig gyűjtögette a szólásokat és közmondásokat, ám a munka kiadását már nem érte meg, 1818-ban meghalt. Két évvel később Szeged városa áldozott pénzt arra, hogy a művet megmentse, s Magyar példa beszédek és jeles mondások címmel könyv alakban jelentette meg. Ez volt talán a kezdete annak, hogy a tudományos érdeklődés a régi magyar szólás- és közmondáskincs felé fordult. Nagy terjedelmű gyűjtemények láttak napvilágot, ezek azonban mára könyvritkasággá váltak. Ezért vállalkozott az Arcanum Adatbázis Kft. arra, hogy a szegedi egyetem szakmai és anyagi támogatásával egyetlen CD-ROM-on adja ki a XIX. század legjelentősebb munkáit. Dugonics gyűjteménye mellett most hozzáférhetővé vált Erdélyi János Magyar közmondások könyve (1851), Sirisaka Andor Magyar közmondások könyve (1891) és Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások (1896) című munkája.
Az Arcanum másik CD-ROM-újdonsága a magyar nyelv hétkötetes értelmező szótára, amely könyv alakban 1959 és 1962 között jelent meg. E hatalmas vállalkozást, a nagyszótár elkészítését annak idején Országh László irányította. A számítógépes változat vitathatatlan előnye, hogy speciális keresőprogramok segítik a szótár sokirányú tanulmányozását.
Sokan várták már az Urbaria et conscriptiones, azaz az Urbáriumok és összeírások digitális változatát. A Magyar Országos Levéltár fondjai között ez az egyik legismertebb iratanyag, az 1527-től a XIX. századig keletkezett úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből áll. A paraszti közösségek dokumentumai mellett az urbáriumok egyedülálló forrásai a gazdasági, politikai, hely- és családtörténeti kutatásnak. Ugyanez a helyzet az Erdélyi királyi könyvekkel, amelynek most a harmadik részét (20–29. kötet) vehetik kézbe a kutatók és az érdeklődők: I. és II. Rákóczi György 1630 és 1656 között keletkezett oklevelei, kancelláriai jegyzőkönyvei javarészt Erdélyre és a Partiumra (részben Észak-Magyarországra) vonatkozó adományokról, intézkedésekről szólnak. Nem mellékesen: ezek az oklevelek a XVII. századi erdélyi magyar nyelvhasználat és írásbeliség iránt érdeklődők számára is nélkülözhetetlen források.
Új sorozatba kezdett az Arcanum: kiadja az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának katalógusait. Elsőként most a latin nyelvű kódexek és az 1950 után beszerzett magyar, német, francia, olasz, angol, héber és újkori latin nyelvű kéziratok, a levelestár katalógusait, valamint a hagyatékok, irattárak, gyűjtemények fondjegyzékét adta közre. Az életműsorozat keretében immár digitális formában is hozzáférhető Deák Ferenc munkássága. A jelentősebb terjedelmű Deák-szövegek kerültek CD-re, többek között összes beszédei, válogatott politikai írásai, ügyészi iratai…
A Turul összes számának (1883–1950), a Vasárnapi Újság első évfolyamainak (1854–1860) és legutóbb a Századok című, ma is meghatározó jelentőségű történelmi szakfolyóirat első tizenhárom évfolyamának (1867–1880) CD-ROM-kiadása után most megjelent a Századok 1994 és 2003 közötti összes számának digitális változata is.