Nem igazolódtak be azok a jegybank elleni támadások, melyek a forint túlságosan erős árfolyamában látták az export bővülésének akadályát – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb exportjelentéséből. Mint ismert, tavaly számos, „független” elemző támadta a Magyar Nemzeti Bankot és annak elnökét, mert véleményük szerint a túlértékelt forint visszavetette a külpiacra termelő vállalatokat. A legfrissebb külkereskedelmi statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a jelenlegi árfolyam mellett a kivitel folyamatos növekedése figyelhető meg. A gazdaságkutató intézetek szerint az idei évre átlagosan 7,4 százalékos exportbővülés várható, amennyiben lényeges változás nem történik a forint árfolyamában, és a tavaly óta tartó szélsőséges ingadozás végre befejeződik.
Tavaly a forint kiszámíthatatlan árfolyama volt a magyar vállalkozások versenyképességének legfőbb hátráltatója – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Figyelő felméréséből. A megkérdezett 200 feldolgozóipari és exportáló vállalat szerint a tavaly óta tartó árfolyam-ingadozást nemcsak a kivitelre szakosodott vállalatok ítélik el, hanem a hazai piacon értékesítő és beszállító társaságok is. – Az export versenyképessége kulcsfontosságú az olyan kicsi és nyitott gazdaság fejlődésében, mint amilyen a magyar – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh úgy ítéli meg, hogy az exportnak kedvező feltételeket nemcsak a forint erőssége határozza meg, hanem az, hogy a magyar valuta mennyire stabil. A kamara szerint a vállalkozók csak kiszámítható árfolyam mellett tudnak megfelelni a külpiacok követelményeinek.
Az Ecostat felmérése megállapítja: jelenleg a fiskális és monetáris gazdaságpolitika kiegyensúlyozott működése és kommunikációja szükséges az optimális forintárfolyam eléréséhez. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a forint utóbbi hetekben megfigyelhető erősödése nem egyértelműen a bizalom visszaszerzésének a jele, hanem sokkal inkább mesterségesen indukált folyamat. Ilyen helyzetben egy rosszul időzített kamatcsökkentés a forint növekvő ingadozásához vezethet – áll a jelentésben. A gazdaságkutatók többsége szerint lényeges kamatcsökkentés legkorábban csak az év közepén képzelhető el, mivel a forint jelenlegi erősödése még kockázatos ahhoz, hogy lazítani lehessen a monetáris szigoron.
***
Draskovics nem tartotta be az ígéretét.
Januári bemutatkozó beszédével ellentétben a pénzügyminiszter tegnap sem jelölte meg hazánk eurózónához történő csatlakozásának idejét. Draskovics tegnap Londonban mindössze annyit mondott: a 2008-as dátum felülvizsgálata folyamatban van, a 2009-es vagy 2010-es belépés a valószínűbb. Mint ismert, a pénzügyminiszter programjának ismertetésekor azt ígérte, hogy a bizonytalanság elkerülése miatt legkésőbb április elsejéig ismerteti a belépés végső időpontját. Tavaly az uniós valuta magyarországi bevezetését 2008. január elsejére ígérte a kormány, ám a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt ennek felülvizsgálatát kezdeményezte a pénzügyi tárca.

Halálos motorbaleset történt az M3-ason – fotók