n Szakács Árpád
Most már biztos, hogy nyáron ügydöntő népszavazást kell tartani az egészségügyi intézmények privatizációjáról, miután az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén megállapította: hiteles a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás. Ezt követően a parlament tizenöt napon belül kell elrendelje a népszavazást, amelynek időpontjáról az államfő szintén 15 nap alatt határozhat. Itt csak annyi a kikötés, hogy a referendumot 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Az eredményes népszavazási döntés kötelező, vagyis a parlament a későbbiekben sem határozhat a kórházak privatizálásáról. Ennek feltétele, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes voksoló több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. A népszavazáson arról kell dönteni: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”
– A referendumot nem tette okafogyottá, hogy az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette a kórháztörvényt, ugyanis a kormány a napokban olyan javaslattal állt elő, amely egyfajta újabb kórház-privatizációt jelent – nyilatkozta lapunknak Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Közölte: arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a népszavazást június 13-ra, az európai parlamenti választás napjára írja ki. A Magyar Orvosi Kamara üdvözli a referendum megtartását – közölte Mánya Kristóf, a szervezet titkára. Hozzátette: meg kell várni a népszavazás eredményét, és csak azután szabad dönteni az egészségügyi reformot érintő további kérdésekben.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint a népszavazás „nem jó az egészségügy fejlődése szempontjából”, mert bizalmatlanságot kelt az egészségügy partnerei, a feladatukat, szolgálatukat jelenleg is tisztességgel ellátó magánszolgáltatók iránt.
eltérő vélemények. Medgyessy Péter miniszterelnök korábban a közvetlen államelnök-választásra és kisebb parlamentre vonatkozó javaslatával összefüggésben arról is beszélt, hogy ezekről június 13-án kellene népszavazással dönteni. Cservák Csaba, az OVB tagja szerint nincs olyan jogszabály, amely arra vonatkozna, hogy az EP-választás napján nem lehet referendumot tartani. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke viszont közölte: habár a népszavazásról szóló törvényben egy jogalkotói mulasztás miatt nincs benne, de a jogszabály céljából adódik, hogy referendumot az EP-választás napján nem lehet tartani, mivel az visszaélés lenne egy véletlen jogalkotói mulasztással.