Mennyire tekinthető független politikai erőnek a Kereszténydemokrata Néppárt ma, és mi indokolja az önálló létét, amikor vezető politikusai a Fidesz parlamenti frakciójának tagjai?
– Az alapvető kérdés, amire válaszolnunk kell, hogy mi az értelme, vagy még nyersebben megfogalmazva, van-e értelme a KDNP újjászervezésének, amelyet Varga László vezetésével megtettünk. A válaszunk igen, mégpedig három ok miatt: egy európai országnak csonka a politikai palettája, ha azon nincs olyan párt, amelyik tételesen, minden tekintetben vállalja a történelmi egyházak társadalmi tanításának politikai képviseletét. A másik érv az, hogy ne lehessen még egyszer olyan szélhámos társaság, amely ezzel a névvel visszaélve – mint történt az 2002-ben a Centrum nevű trójai falóval – szavazókat vigyen el a jobboldalról a baloldalra. Végül, de nem utolsósorban a KDNP újraszervezésével szélesíthető a polgári, konzervatív, keresztény, nemzeti tábor szavazóbázisa.
– Miben különbözik a KDNP mondanivalója, társadalom-, illetve világképe a Fideszétől, hogyan tud más szavazói csoportokat megszólítani?
– A Fidesz a jobbközép politikai felfogások gyűjtőpártja. Ehhez kapcsolódik a KDNP mint világnézeti párt. Egy konkrét példa: mi a természetjog alapján valljuk az emberi élet feltétlen szentségét. Tehát nem tudjuk elfogadni azt, hogy a parlament Istent játszva halálra ítélheti a magzati korukat élő embertársainkat. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az álláspontunk nem találkozik a közízléssel, de nekünk az a küldetésünk, hogy ezt – mintegy prófétai jel módjára – akkor is képviseljük. A KDNP programja két pillérre épül: a tradicionális értékek védelmére és a szociális igazságosság képviseletére. Ez utóbbi is alapelveinkből következik, a pápai szociális enciklikákból és a protestáns társadalometikából. XIII. Leó pápa fogalmazta meg azt, hogy sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fent nem állhat, de a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Ennek az alapelvnek sajátos aktualitást ad az, hogy a magát szocialistának nevező kormány valójában az újburzsoázia klientúrája, amelyik brutális vadkapitalizmust erőltet az országra. És nyilvánvaló feladatunk az egyház szabadságának a védelme.
– A gyakorlatban hogyan kapcsolódik a KDNP a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez? Milyen formális, intézményesített keretei vannak az együttműködésnek?
– Mindkét párt lehetővé tette a kettős tagság intézményét az Európai Néppárthoz tartozó pártok számára. Ez vonatkozik mind a magyar, mind az uniós országok kereszténydemokrata, konzervatív pártjaira, például a bajor CSU-ra. A Fidesz és a KDNP tagjai között neves személyiségek vannak, akik már éltek a kettős tagság lehetőségével. Ez a modell az, amely egyfelől lehetővé teszi a saját karakter, a saját identitás megőrzését, másfelől a sokszínűség gazdagságában a szükséges egység megteremtését. Kidolgoztuk a két párt közötti, minden lényegi részletre kiterjedő, átfogó megállapodást, amelynek aláírására rövidesen sor kerül. Remélem, ezt a modellértékű konstrukciót más pártok is követik majd.
– Most tavasszal lesz hatvanéves a KDNP. Ezzel a megállapodással egyben az is biztosított, hogy nem szűnhet meg e történelmi párt?
– Valóban, biztosított a történelmi KDNP megmaradása, amely egyúttal szélesíteni tudja az egész polgári oldal szavazóbázisát. A Szövetség szövetségeseként a maga szellemi-erkölcsi örökségével tudja gazdagítani a Fideszt mint néppártot. Emlékezetes, hogy a KDNP 1944-ben jött létre, vállalva a szembenállást a nyilasokkal, ellentmondva a barna diktatúrának. Ezt a pártot szervezték újra a háború után a kommunizmussal szemben, ellentmondva a vörös diktatúrának. Ez volt az a párt, amelyik 1947-ben Barankovics István vezetésével megnyerte a választásokat, amit a kommunisták csak a hírhedt kék cédulás csalással tudtak elcsalni. És ez a párt volt az egyetlen, amelyik inkább felfüggesztette saját működését, de nem lett részese a Rákosi-féle koalíciónak, és aminek a képviselői vagy emigrációba, vagy börtönbe mentek, de egyikük sem lett kollaboráns. Újjászervezték a pártot ’56-ban és ’89-ben, és lettünk Antall József kormányában rendszerváltoztató parlamenti és kormánypárt, majd 2002-ben Varga László újjászervezte a pártot, megmentve a történelemből való kieséstől.
– Mi a kereszténydemokrata álláspont az uniós csatlakozásról? Azért kérdezem ezt, mert a mai napig sem tudtak megegyezni Brüsszelben arról, hogy a kereszténység mint alapvető európai érték benne foglaltassék az EU-alkotmányban.
– Fontos leszögezni, hogy az Európai Unió megálmodói, alapítói mind kereszténydemokrata politikusok voltak: Adenauer, Schuman, De Gasperi. Igaz, hogy a mostani brüsszeli bürokrácia olyan alma, ami messze gurult az alapító atyák almafájától, de ez nem változtat az előbb említett tényen. Két zsákutcát kell elkerülnünk a csatlakozás kapcsán: az egyik a jelenlegi kormány szervilizmusa, amikor nemzeti érdekeket ad fel. Világossá kell tennünk, hogy a mindenkori magyar kormány mindenekelőtt a magyar nemzet egészének felelős, nem Brüsszelnek, Washingtonnak, Moszkvának, az IMF-nek vagy bárki másnak. A másik zsákutca az EU-ellenesség, mert a félreduzzogással elveszítenénk azt a lehetőséget, hogy olyanok képviseljék Magyarországot az unióban, akik nemzeti érdekeinket védik, és egész Európát értékeik szerint alakítják. Mi olyan Európában kívánunk élni, amely keresztény civilizációjára és nemzeteinek értékeire épül. Az említett – időközben már megbukott – alkotmánytervezet szellemtörténetileg egyértelműen a francia szabadkőműves-hagyományokat tükrözte, ennek alapján történt ez a súlyos provokáció a kereszténység ellen. A tervezett alkotmány ugyanis csak a görög–latin civilizációra és a felvilágosodásra hivatkozott volna. Ez történelemhamisítás, ugyanis igaz, hogy a görög kultúra, a római jog az ószövetségi etikával és a germán államszervezéssel együtt fontos építőkövek, de ezekből a kereszténység építette fel az európai civilizáció katedrálisát. A felvilágosodás pusztán egy az európai szellemi áramlatok közül. Európa és a kereszténység egymástól elválaszthatatlan. Pontosabban, kereszténység lehetne Európa nélkül, de Európa soha nem lehetne kereszténység nélkül.
– Kósáné Kovács Magda MSZP-s képviselő is valószínűleg a felvilágosodás szellemi muníciójával felvértezve nyilatkozta a Hit Gyülekezetének lapjában: a Vatikán „le akarja nyúlni” az Európai Uniót.
– Több mint egy héttel ezelőtt felszólítottam a szocialista pártot, hogy valljon színt: ez Kósáné magánvéleménye, vagy az MSZP Európa-politikája, annak minden egyház-politikai és külügyi következményével? Azóta sem érkezett világos válasz. Az MSZP egyes politikusaiból időről időre előjön a régi egyházellenes reflex, és az sem véletlen, hogy a Hit Gyülekezetének lapjában nyilatkozott a képviselő asszony, hiszen a katolikusellenes csoportokat igyekeznek megnyerni. A napokban Rómában hallottam, hogy a Vatikán már értesült az ügyről, persze a Szentszéknél senkinek sincs nyugtalan álma amiatt, hogy Kósáné mit mond. A nagyobb probléma, hogy a szocialista párt mellébeszélésével végeredményben azonosul a kijelentések tartalmával. 2002-ben, a kormányváltáskor, azt tanácsoltam az egyházi ügyekkel foglalkozó szocialistáknak, hogy tartsák emlékezetükben azt a régi latin mondást, amely szerint aki az egyházba harap, annak előbb- utóbb kitörnek a fogai. Úgy tűnik, sem rám, sem a történelem tanulságaira nem hallgatnak…
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
