Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, és helyettese, Sáray Éva az Alkotmánybírósághoz fordul a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló jogszabály több passzusa miatt. A korábban lex Szászként elhíresült törvény május 6-án lép hatályba. A parlament április elején szavazta meg azokat a változtatásokat, amelyek hiánya miatt az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jogszabályt. A brókerügyet kirobbantó Szász Károly PSZÁF-elnök elmozdítását a kormánypártok a szervezet átalakításával akarják elérni. Ezek szerint a törvény hatálybalépését követően a felügyeleti tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a hivatalban lévő elnök és elnökhelyettesek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya.
A korábban hat évre kinevezett Szász Károly és helyettese szerint alkotmányellenes a leváltásukat lehetővé tevő törvény több paragrafusa. Kifogásaik közt szerepel, hogy amíg más köztisztviselőknek lehetőségük van arra, hogy a státusukat érintő hatósági döntések ellen jogorvoslattal éljenek, addig a PSZÁF elnökének és helyettesének ez nem áll rendelkezésére. Így a törvény más köztisztviselőkhöz képest hátrányosan különbözteti meg a PSZÁF vezetőit, ez pedig ütközik az alkotmányban szereplő diszkrimináció tilalmát megfogalmazó rendelkezésekkel. A jogszabály paragrafusai a jogegyenlőség elvébe is ütköznek, ami sérti a PSZÁF-vezetők emberi méltóságát is.
Másik jelentős érvük szerint nincs tiszta jogi helyzet a PSZÁF vezetőinek megbízatása tekintetében, ugyanis erről egymásnak teljesen ellentmondó jogszabályok rendelkeznek. Ezek szerint az elfogadott törvényt úgy is lehet értelmezni, hogy az új felügyeletet ellátó tanács elnöke Szász Károly marad.
Az indítványozók a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérik a taláros testülettől.
origo.hu
Erős fordulat következik az időjárásban, kiadták a riasztást
