Ősi temető Izrael szívében
Izrael középső részén, a Tinshemet-barlangban a régészek a világ egyik legrégebbi temetkezési helyét tárták fel. A mintegy százezer éves maradványok gondosan elrendezve feküdtek a gödrökben.
A felfedezés példátlan betekintést ad őseink hiedelmeibe és rituáléiba.
A Tinshemetnél talált leletek kiegészítik az észak-izraeli temetkezési helyeket, és gazdagítják az emberi rítusok eredetére vonatkozó ismereteket. A maradványok mellett tárgyak feküdtek, amelyeket a halottak tiszteletére rendezett szertartásokon használhattak.
„Ez forradalmi áttörés a fajunk számára” – mondta Joszi Zajdner, a jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora, a feltárás vezetője. „Ez az első alkalom, hogy ilyen viselkedést látunk” – idézte őt az Associated Press. 2016 óta öt korai ember maradványát fedezték fel. A csontvázakat magzatpózban helyezték el, sokuk mellett bazaltkavicsok, állati csontok és vörös-okkersárga festékdarabok voltak. A pigmenteket több száz kilométerről hozhatták, így valószínűleg szimbolikus szerepet töltöttek be.
A paleolitikum egyik kulcshelyszíne
A Tinshemet-barlang egy sötét hasadék Izrael dombjai között. Zajdner szerint a paleolitikum három-négy legfontosabb lelőhelye közé tartozik. A barlang a középső paleolitikum korára nyúlik vissza, amely kb. 250 ezer és harmincezer évvel ezelőttre tehető. A Nature Human Behaviour márciusi számában közzétett tanulmány két teljes csontvázat és három koponyát ismertetett. Több mint ötszáz vörös és narancssárga-okkersárga töredék is előkerült, ami a korai díszítőtechnika bizonyítéka.
A helyi éghajlat és a mészkő különleges állapotokat teremtett, így a csontok és tárgyak kivételesen épek maradtak.
Az egyik csontváz olyan jó állapotban volt, hogy a régészek látták az összefonódó ujjakat és a fej alá tett kezeket. Christian Tryon, a Connecticuti Egyetem professzora szerint a Tinshemet megerősíti a Skhul- és Qafzeh-barlangból ismert mintát. Ezek a helyszínek szintén százezer év körüliek, de korábbi, kevésbé pontos módszerekkel feltártak.
A temetkezés kezdete
A felfedezés azt jelzi, hogy ebben az időszakban kezdett elterjedni a tudatos temetkezés. Ez új szemléletet hozott a halottakhoz való viszonyban. Bár vannak vitatott dél-afrikai leletek a Homo naledi fajtól, Tinshemet szilárd bizonyítéknak számít. Izrael ebben a korban hídként szolgált az afrikai Homo sapiens és az európai neandervölgyiek között. A régészek szerint a területen több alcsoport élt, amelyek kapcsolatban álltak és valószínűleg keveredtek is. A két teljes csontváz vizsgálata még tart: neandervölgyiek, Homo sapiens vagy egy hibrid populáció tagjai lehettek.
