Teszt: Mitsubishi Pajero Wagon 3.2 Di-D Privilege

A Mitsubishi – bár a cég szándéka eredetileg talán nem is ez volt – mára az összkerekes autók specialistájává nőtte ki magát. Legnagyobb, legerősebb és legfényűzőbb versenyzőjük az elit terepesek mezőnyében a Pajero Wagon. Bár a 15 milliós vételár eleve sokat sejtetett, a kocsi még így is képes volt meglepetést okozni.

balla Xpress
2004. 04. 03. 4:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Automatikus váltó, igényes és illatos bőrhuzat az utastérben, fakormány, önhordó karosszéria és független kerékfelfüggesztés – aki ezt hallja, biztosan nem elnyűhetetlen, strapabíró terepesre, sokkal inkább luxuslimuzinra gondol. Pedig a Mitsubishi legnagyobb négykerekes kocsija, az erre a modellévre megújított Pajero mindezt kínálja. Igaz is, miért ne lehetne olyan autója az embernek, amellyel délután vadászni megy, majd este egy elegáns partira hajt vele? A mára szinte teljesen összekuszálódott és összemosódott kategóriák határán egyensúlyozó Mitsubishi egyébként is szeret olyan autókkal előrukkolni, amelyekre – kis jóindulattal persze – könnyen ráfoghatjuk, hogy új korszak hírnökei.
A japán márka persze nem egyik napról a másikra jutott el idáig. Közel hét évtizede, 1934-ben gyártották első összkerekes autójukat, akkoriban Japánban ez volt az első ilyen hajtáslánccal szerelt négykerekű. Azóta a Mitsubishikkel sokszor fölkaptattak már Fuji-hegyre, s a japán márka elhivatottságát és szakértelmét a közönség is díjazza. Például Magyarországon is, hiszen az itt elkelt Mitsubishik döntő hányada összkerékhajtással gördül ki a kereskedések kapuin.

Az értékesített kocsik nagy hányada Pajero, e modellcsaládon belül viszont érthető módon nem a legjobban fölszerelt és 15 millióért kínált luxusfölszereltségű Wagon fogy leginkább. Pedig tudása, képességei alapján érdemes lenne a sikerre, ám a csúcstechnikát és a fényűzést csak kevesen engedhetik meg maguknak.
Az ötfokozatú, kézzel is kapcsolható automatikus váltóval, terepfokozattal és két zárható differenciálművel is megerősített hajtáslánc előtt szinte nincs akadály – ahol a Pajero Wagon nem jut át, oda vagy nem érdemes menni vagy csak tankkal. A kifinomult és minden terephelyzetre fölkészített erőátviteli rendszer nagy lökettérfogatú, ám sajnos, csak négyhengeres masina tekintélyes nyomatékát szabadítja a kerekekre. A 3,2 literes Di-D jelű, common rail turbódízel 160 lóerőt és 373 newtonmétert présel ki magából, méghozzá játszi könnyedséggel. Kár viszont, hogy a négyhengeres konstrukció zajos, és kellemetlen a hangja – ez különösen a kényelmes, tágas és luxushangulatú Privilege-beltérrel áll szöges ellentétben. Egyébként is érthetetlen kicsit a Mitsubishi fukarkodása a hengerekkel, hiszen ebben az árkategóriában a vásárlók már kevésbé érzékenyek az árra, a hat vagy nyolc henger presztízse pedig egészen biztosan többet nyomna a latban. A kutaknál kicsit megenyhül az ember a gép iránt, hiszen nagyon szép eredmény, ha a kéttonnás monstrumot ilyen meglepően jó dinamikával mozgató motor tíz liter alatt fogyaszt.
Ha eltekintünk az ártól, a Pajero Wagon családi autónak is beválik: utastere tágas, jól variálható, és ha feláldozzuk a csomagtartó egy részét, akár heten is komfortosan utazhatunk benne.
A Pajero tehát belevaló darab, igényes technikával, jó menetteljesítményekkel, praktikus utastérrel, erős, de zajos motorral. Már nem sokáig. A cég ugyanis a közelmúlt válsága után hatalmas modelloffenzívát hirdetett meg. Ennek része lesz az új Pajero bemutatása is, amely sportosabb, fiatalosabb lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.